Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)
Tanulmány - IV. Biblicizmus és bibliai filológia
hol lappangó - kéziratos Ószövetség-fordítását. Még nem találtam olyan forrást, mely a kézirat közvetlen ismeretéről tanúskodna, ám annak létezéséről tudni vél Mossótzy Institóris Mihály, 245 Weszprémi István, 246 Mindszenti Sámuel, 247 Szombathi János, 248 Varga István, 249 Jankovich Miklós 250 és mindazok, akik bíztak a felsoroltak tájékozottságában. Eddigi vizsgálataim szerint e jeles tudósok - azon kívül, hogy egymásra hivatkoztak - két független adatra támaszkodhattak. Az egyik a laubani Ujtestamentum-fordításról szóló Kerman-féle beszámoló, mely az Ótestamentum-kézirat elkészültéről is tudósít. 251 Ezt a híradást Mossótzy Institóris Mihály közvetítette a többiek számára. A másik adat Jankovich Miklósnál tűnik föl, s inkább tekinthető spekulációnak, mint döntő érvnek: ez nem más, mint Bárány Pálnak, Bárány György unokájának és Bárány János fiának (1748-1806) az Ószövetséggel kapcsolatos munkássága. 252 Bárány Pál jelentette meg ugyanis a következő könyvecskét:/! Szent írásnak a betű szerént fordítás által némely meghomályosittatott helyeire való világoskodó lámpás. H.ny.n. 1787. Ebben főleg ószövetségi helyeket magyaráz, s azt is tudjuk, hogy tervezte a teljes Ótestamentum kiadását új fordításban. 253 Jankovich Miklós számára kézenfekvő volt a következtetés: a kiadásra szánt kézirat nem más, mint atyai örökség, vagy annak átdolgozása. Mi indíthatta volna inkább Bárány Pált az Ótestamentummal való foglalkozásra, mint az, hogy befejezze, vagy sajtó alá rendezze az apja és nagyapja által elkezdett, s azok halála miatt félben vagy kéziratban maradt munkát! - vonja le a következtetést Jankovich Miklós (ebben a feltételezésben ráadásul egy apró félreolvasás is megerősítette) . 254 Jóllehet tetszetős ez a gondolatmenet, s a laubani Vorbericht forrásértéke is vitathatatlannak tűnik, ám további adatok megkérdőjelezik az Ótestamentum-fordítás létére vonatkozó fenti álláspontot. Meglepő, hogy a kérdéssel foglalkozók egyike sem vette figyelembe a laubani Újtestamentum Elöl-járó-Beszéd-ének a következő mondatát: 2 *' Ld. az 1776-os lipcsei Biblia Elöl-járó beszéd-ét. 24,1 Succincta medicorum Hungáriáé et Transihaniae Biographia IV Vicnnac, 1787. 36. 247 Broughtonnak a' religióról faló históriai lexicoua. I. Komárom, 1792. 308. 24>i Ld. Tudósítás-át az 1794-es utrechti Biblia 8. lapján. 24 " Varga 1816. 110. 250 Jankovich 1833. 57. 251 I.m. 34.: „liegen schon an seinem Orte in Bereitschaft nicht nur das ganze Alte Testament heiliger Schrift, sondern auch eine gute Haus-postillc". 252 Jankovich 1833. 55-56. 253 Magyar Hírmondó 1793. 1. félév 818. 254 Varga István (1816. 110) következő' mondatát: „mcgvi'sgálta ezen fordítást néhai Tiszt. Ertsci Dániel Túri volt Prédikátor és Nagy Kunsági Esperest: mely ccnsurája tsak Kézírásban vagyon" Jankovich (1833. 57) tévedésből Bárányéknak nem az Új-, hanem az Otcstamcntumára vonatkoztatta.
