Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)
Tanulmány - IV. Biblicizmus és bibliai filológia
„Ezt a fordítást a magyarországi református gyülekezetek használják. Az evangélikus gyülekezeteknek másfordításuk van, de bizonyos okokból erről itt nem mondhatunk semmit. ,Ä26 Érdekes volna tudni, miért hallgatott erről, meg hogy vajon Torkos András wittenbergi Újtestamentumára gondolt-e a szerkesztő, ám ezekre a kérdésekre nem tudok válaszolni. Feltűnő viszont, hogy a weimari cikk természetesnek tartja egy külön evangélikus bibliafordítás létezését. Természetesnek tartották volna azt Magyarországon is, hisz Johann Samuel Klein a magyar evangélikusság szégyenének nevezi, hogy ilyen teljes Biblia nem létezik. 227 Torkos József úgy igyekezett lemosni ezt a gyalázatot, hogy megtette a „csepregi Új szővetséget" 22s az első magyar Bibliának, zavarba hozva ezzel a későbbi bibliográfusokat. Érdemes őt itt hosszan idéznünk: az 1736-os Újtestamentum előszavából nyilvánvaló lesz egyrészt szerzőjének apologetikus szándéka, másrészt a korabeli magyar evangélikusság igénye saját bibliafordításra: „Leg először a' Csepregi Lutherános Collegium Magyarrá fordította az Uj Testamentumot; de ugyan azon Collegiumnak keserves esete, és a' Protestantesek sok siralmas Háború sági s' üldöztetési miatt, annyira el fogyasztattanak ezen Exempláriumok, hogy azoknak tsak nyomdoki is alig találtassanak. Az után a' Reformátusok részéről Károli Gáspár a' Sz. írást nem a' Görög nyelvből, hanem Bézának versiójából magyarrá fordította; úgy a' Rómaiak résziről is Káldi névüjésuvita a' vulgáta Versióból. A' Lutheránosság részéről is ujjobban eröködtenek némellyek; és hiven dolgoztának a' Sz. Bibliának fordításában, de vagy az időnek mostohasága, vagy a' Patronusoknak idegenségek miatt e' Sz. dolgot effectusba nem vehették. Azért a' szegény Magyar Evangyélika Eklésiák, ha Magyar nyelven akarták a' Sz. írást olvasni, amazokhoz kellett folyamodnia, és a' mint az Izraeliták az Egyptombéliektöl arany és ezüst partékat szedegettenek öszve, így minékünk is azoknak fordításokból kellett a' Diktumokat öszve szedegetnünk, mellyekkel az idvességes tudománynak igazságát bizonyíthattuk. Hanem tisztelendő és igen érdemes Bel Mátyás URam, a' PosoniA.C. szerint való Sz. Eklésiának hivséges Lelki Pásztora, látván a' Magyar Evangélikusok között e' nagy lelki fogyatkozást, Károli fordítását a' Görög Textus szerint, és a' hitnek regulája szerint emendálván, Krisztus URunk születése után 1717. esztendőben Lipsiában ki nyomtattatta. Ezen érdemes Férfiúnak nyomdokát követvén Tisztelendő Atyám URam, Egyházi tisztinek sok munkái között, magát az Istennek együtt munkál226 Acta Historico-Ecclesiastica XVI (1752) 353. 227 „Pudcat tamcn etiam Ungaros Augustanac Confcssionis invariatae addictos, qui nullám hucusque producere versionem Bibliorum integram Ungaricam possunt." Brevis cotispectus Históriáé Ecclesiasticae in quo status religionis Cliristianae ante adventum Hunnoruni in Ungariam, usque ad illa tempóra solum, in quibus reformatio Lutheri coeperat, examinatur atque brevibus expouitur a Leonhardo Bartfai (J.S. Klein] ung. SSTC nec non MOSOLR. Halac, 1771. 24. 22K Torkos József valószínűleg az újszigeti Sylvester-fordítást viszi cl Cscpregbe, ami inkább anakronizmus, mint földrajzi tévedés, hisz a sárvári iskolának valóban utódja volt a csepregi. Hogy az „újabb erőlködéseken" mit ért, - ha komolyan vesszük - sokkal fogasabb kérdés.
