Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)
Tanulmány - III. Nyomdatitkok és szerzőségi kérdések
b) Luther kátéja magyarázattal. Nürnberg, í735, 151 magyarul. c) A. Wolf und G.E Rogall: Atyafiságos serkentések. Jéna, Í736, 152 magyarul. d) Újtestamentum, Wittenberg, Í736. 153 az említett fordításban. e) A württembergi summáriumok első része szlavóniai nyelven. Vásároltak más korábban kiadott magyar könyveket is és bejuttatták az országba. Több mint 2000forint, mely a fenti jótékony módon jött össze, ment keresztül Möllenhoff kezén, s fordíttatott az említett keresztény célra." 154 A felsoroltakon kívül ugyanezen a kiadói háttéren jelent meg Sartoristól az Utonjárók kézben viselő imádságos könyvetskéjek (Ecsedy 43.sz.), az Engesztelő áldozat második, két résszel bővített kiadása, 155 a Bárány-Sartoris-féley4w£»5ííWfl confessio ]5( ' és a Gyermekeknek kézi könyvetskéjek. 157 Az utóbbi kettő már Möllenhoff Bécsből való távozása után került sajtó alá. A kiadványok kiállítását tekintve volt is szükség 2000 aranyra: a kiadó nem takarékoskodott a metszetekkel. A vállalkozás sikeres lehetett, mert Bárány György már 1736-ban egyes művek újranyomását tartotta szükségesnek (74). Payr Sándor még azonosította a magyar evangélikus könyvek kiadását a pietizmussal. Nyilvánvaló azonban, hogy sem az énekköltészetet, sem az építő írást nem sajátíthatjuk ki a pietisták számára: gondoljunk csak a reformátorokra vagy a 17. századi Philipp Nicolaira (1556-1608), Paul Gerhardtra, l5tí Johann Gerhardra (1582Luther Márton Kis katekismussa. „Nürnberg" [Kőszeg?], 1735. Petrik V305; Ecscdy 42. sz. '^Atyafiságos serkentések. „Jena" [Sopron], 1736. Pctrik III.805, Ecscdy 50.sz. „Ä Lelki tanítóknak számokra Rogallc Fridriknck és Volff Ábrahámnak Atyafiságos Serkentéseket T. Bárány György Uram az én elöljáró beszédemmel botsátott ki 1736. cszt." - írja Sartoris 1741-ben az Arndt-clőszóban (12.§). Előszó helyett Möllcnhoffnak szóló ajánlást találunk: „ciusdem pio consilio sumtibusque luci expositum". Vö. Payr 1898. 122, 139. lí3 Torkos András fordítása: Pctrik V63; Ecscdy 46-47. sz. 1735. május 22-én nyugtázta Torkos kötelezvény formájában Christian Möllenhoff bécsi dán követségi prédikátornak, hogy a magyar Újtestamentum kinyomtatására a kiadás költségeit felajánlotta és már háromszáz forintot cl is küldött Pohl Mátyás egyetemi polgárnak és fiának, Józsefnek az ő kauciójára, és pedig a következő feltételekkel: 1. hogy a tőke, mivel kegyes célt szolgál, kamatnélküli, 2. hogy ő a jóltcvó'nck hálával valóban visszafizeti, 3. mégis a tőke visszafizetésének abból az első pénzből kell megtörténnie, amely az Újtestamentum példányai előjegyzéséből összehozható. Erre kötelezi magát sajátkezű aláírásával. GyEL, idézi Kovács 1999. 254. 154 Schmcrsahl 1751. 236-238. 155 „Lipcse", 1736. Pctrik III.656; Ecscdy 48-49. sz. Sartoris előszavával: „És holott ezen imádságos könyv, annak Excmplári egészszen cl fogyván a' Tiszt. Auctornak engcdelméböl ismét két, ugy mint a' negyedik és ötödik Részekkel megbövittetvén, ki nyomtattatik..." 134 „Jéna", 1740. Pctrik 1.437; Ecscdy 52. sz. Az 1692-es regensburgi kiadást követi. A kiadó személyéhez ld. 93 és Payr 1910. 365. Ismerteti Sólyom 1930. 8-9. 157 „Jéna", 1740. Pctrik III. 178; Ecscdy 54. sz. Johann Jacob Rambach: Erbauliches Hatidbüchlein für Kinder c. műve (Leipzig, 1737 2 ) alapján (ld. Payr 1898. 156). Előszava Ncmcscsóban kelt! Sartoris maga is tanúskodik szerzőségéről az 1741-cs Arndt-clőszóban (12.§): „...amaz Gyermekeknek kézi Könyvctskejcket is ne említsem, mcllyct a' napokban ki adtam, és mellybcn a' gyermekeknek számokra 100. Keresztyéni és más 100. erköltsi regulák egyéb szép a' kercsztyénséghez tartozó dolgokkal együtt találtatnak." ,SK TRE 12,453-457; Bunncrs 1994.
