Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)
Tanulmány - III. Nyomdatitkok és szerzőségi kérdések
ZMK „Lötsén 1696" [Komárom, 1718k] 130 ének ZMK „Lötsén 1726" [Győr, 1733/34] 133 ének ZMK „Augustában 1735" [Kőszeg-Sopron] 222 ének ÚZMK „Frankofurtumban 1743" [Sopron] 619 ének ÚZMK „Frankofurtumban 1750" [Sopron] 633 ének Az első bővítések (1706-ig) valószínűleg a két Ács Mihálynak tulajdoníthatók. Komáromban rövid időn belül két kiadás jelent meg: az első az 1703-as ZMK anyagát tartalmazta, de az 1696-os címlappal, ez talán a nyomdásznak, Töltési Istvánnak az üzleti fogása volt. A második komáromi énekeskönyv már jelentősen bővült, többek között id. Tatay István (+1735) Szívemet hozzád emelem, dicséretedre serkentem kezdetű énekével. Emögött a bővítés mögött a győri tanárokat: Vázsonyi Mártont, Wagner Györgyöt, ifj. Tatay Istvánt sejthetjük (mindhárman verseltek). A Győrött megjelentről pontosan tudjuk, hogy gondozója Fábri Gergely volt, lényegében az előbbi gyűjteményt másolta (az ebben újonnan feltűnő néhány németből fordított ének a 17. század közepéről való). Az 1735-ös ZMK ezzel szemben címlapja szerint „több mint száz" korál gyarapodást mutat, 132 ezek nagy része ugyancsak Paul Gerhardttól (1607-1676), Johann Heermanntól (1585-1647), ill. kortársaiktól származik. Közéjük vegyülnek már viszont Johann Jakob Schütz (1640-1690), Christoph Tietze (1641-1703), Joachim Neander (1650-1680), Lorenz Lorenzen (1660-1722) és Ämilie Juliane von Schwarzburg-Rudolstadt (1637-1706) pietista hátterű énekei is. Valószínűleg erről az új énekeskönyvről írt Bárány Vázsonyinak, így leginkább kettőjük tartható ebben az esetben szerkesztőnek. Csupán egy fordítást sikerült eddig személyhez kötni: a Te világ, szép ékességed kezdetű szöveg valószínűleg Vázsonyié. 133 Ugyancsak ettől az évtől kezdve egészül ki a ZMKJeremiás siralmai-vú, A mi urunk Krisztus kínszenvedésének históriájával és Jeruzsálem veszedelmének históriájá-vú. Az 1743-as ÚZMK közismerten Torkos József nevéhez fűződik (87), ám nemcsak Bárány János verse, hanem maga a munka terjedelme is elárulja, hogy több munkatársa volt: 240 új fordítás került bele ebbe a gyűjteménybe. „Ez a gyűjtemény teológiai és költői csúcsteljesítmény. Lelkes és átszellemült munkaközösségnek kellett lennie - melyről még alig valamit sikerült kinyomozni - mely erre a feladatra összeállt. A hallei pietizmus annakidején igen áldásos erjesztő hatással volt a magyarországi luhteránus körökre.'" 34 132 Ha komolyan vehetjük a címlap állítását, akkor a szerkesztők nem a 130-133 énekes komáromigyőri, hanem valamelyik korábbi kiadásból indultak ki. 133 Payr 1898. 152; Szent-Iványi 1935. 325. 134 Schulck 1968. 136.
