Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)
Forrásgyűjtemény - 100 forrás
folytatva különbséget tesz az alapvető hitcikkek (ókori hitvallások) és a nem alapvetőek között (reformációi hitvallások), amiért szinkretizmussal vádolták. Maradandó' érdeme a dogmatika és az etika elkülönítése. 6. BSLK 133,8-9 és 134,16-21. 7. Jacob Andreáé (1528-1590) cv. teológus: TRE 2,672-680; NDB 1,277. 1561-től tübingeni professzor és az egyetem kancellárja, a Formula Concordiae egyik részének (Epitome, 1577) szerzője és a Konkordia Könyv (1580) szerkesztője. A brenzi ubiquitas-tant képviseli. 8. Martin Chemnitz (1522-1586) cv. teológus: TRE 7,714-721; NDB 3,201-202. Melanchthon rokona, későn kezd teológiát tanulni, 1567-től braunschweigi szuperintendens. A lutheri és mclanchthoni tanítás közti középutat képviseli, a Formula Concordiae (1577) legnagyobbrészt az ő munkája. Examen Concilii Tridentini c. iratában a zsinat határozatait értékeli a Biblia mérlegén. 9. BSLK 756,3-26. 10. Veit Ludwig von Seckendorf (1626-1692) jogász, történész: ADB 33,519-521; RGG 5,1629-1630. Gothai kancellár, Spener követője, halála előtt nevezték ki a haliéi egyetem első kancellárjának. Commentarius historicus et apohgeticus de Lutheranismo (1688-1692) c. reformációtörténcti műve úttörő jelentőségű volt. 11. Az idézett kiadás: Commentarius historicus et apohgeticus de Lutheranismo sive de reformatione religionis ductu D. Martini Lutheri... Editio secunda emendatior. Lipsiac, 1694. Tomus I. A História Lutheranismi cím az előzéklapon olvasható. 12. WA 26,147,35-149,8. Von der Wiedertaufe an zwei Pfarrherrn. Ein Brief Mart. Luther (1528). A latin fordítás az altenburgi Luther-kiadásból származik. 13. [Okolicsányi PálJ: História diplomatíca de statu religionis evangelicae in Hungária in tres periodos distincta. [Frankfurt], 1710. (RMK III.4721) 242. 14. Mt 18,15-17. 15. Panoplia Catholica. [Győr], 1733. Ld. Petrik 111.33. Bárány György szerint 3 évi fizetésébe került a könyv kiadása (Payr 1910. 355). 16. D. Luther Marton kis katekismussa. „Nürnberg" [Sopron], 1747. Pctrik 11.625; Ecscdy 68. sz. 17. Nem sikerült megállapítani, hogy a Catechismuspredigten melyik kiadásáról van szó. 18. Augustana confessio az az: a' hitnek azon vallása... „Jéna" [Sopron], 1740. Petrik 1.437; Ecsedy 52. sz. 19. Gyermekeknek kézi könyvetskéjek. „Jéna" [Sopron], 1740. Pctrik III. 178 és II.7; Ecsedy 54. sz. A fentivel egybekötött példánya is van! 20. Lauban [-Jauer], 1754 [-1758]. Pctrik 1.177. 21. Németh Sámuel (1701-1756) cv. lelkész, 1753-tól szuperintendens: kőszegi születésű, 1717-től soproni alumnus, 1722-től lipcsei diák, ord. 1728. Malomsokra és Marcaltőrc, 1737-1749-ig győri lelkész. 22. Engesztelő áldozat. Halle: Orbán, 1709. RMK 1.1759. 23. Győri kis katechismus. Halle: Orbán, 1709. RMK 1.1758. 24. Wittenberg, 1736. Pctrik V.63; Ecsedy 46-47. sz. 25. Compendium, avagy rövid summája az egész keresztény tudománynak. Halle: Zeitler, 1713. Petrik 1.832. 26. ArndJánosnak Paraditsom Kertecskéje. Nürnberg, 1724. Pctrik 1.117. 27. AmdJánosnak az igaz keresztyensegröl irott negy könyvei. „Jéna" [Sopron], 1741. Petrik 1.117; Ecsedy 55. sz. 28. Uj zengedező mennyei kar. „Frankfurt" [Sopron], 1743. Pctrik V524; Ecscdy 62-63. sz. 94 Bárány György védekezése [Sárszentlőrinc, 1751.] Csodálkozik, hogy már az iskolai katedráról is támadják a laubani káté 16. kérdését, pedig ez az Ágostai Hitvallás több helyével is összhangban van. Az akkori hitvallók sem tagadták, hogy a római egyház ragaszkodik az Apostoli Hitvalláshoz, sőt Isten igéjéhez és a szentségekhez, így ő sem vitatja ezt. A megtámadott kérdés kimondja, hogy a rómaiaknál a lényeget emberi találmányok és hagyományok homályosítják el. A most támadt vita oka a szeretet hiánya, a nyolcadik parancsolat lutheri magyarázatának figyelmen kívül hagyása.
