Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)
Forrásgyűjtemény - 100 forrás
könyvecskéből bebizonyította, hogy az evangélikusok mindent elfogadnak a katolikus tanításból, ami biblikus. A könyvet a püspök szívesen elolvasta, s míg élt, kedvezett a tolnai egyházmegyének. A fenti vita hatása alatt fogalmazta Bárány a káté szövegét. Tavaly egyébként a bencés apát és a győri püspök a pécsiéhez hasonló váddal illette a felpéci evangélikusokat. [...] Interim de circulo non multum laboro, iamque nuper quaestus [!] sum libellum hunc per censorum oscitantiam ita prodiisse, ut patri ultimam manum addere non liceret. Immo, quod iam intelligo, exemplar illud, ex quo libellus impressus est, patri meo nunquam visum esse, sed a domino reverendo Ratkotzio non innuto nec insciente tarnen patre meo in Lusaciam exmissum. Qui sine dubio posterioribus curis haec et quaedam alia, in quibus morém seculi cognitum habend facile fuit praevidere fore, qui sibi hic reperisse videatur, non quod pueri in faba solent. Ideo polixiorem históriám editionis huius dedi. Sed dices quem in modum loquendi hunc primum incidit. Aperiam rem totam. Comes Berényi, episcopus Quinque Ecclesiensis cum in sua dioecesi vehementissime nostras ipse quavis ecclesias accedens turbaret, ut solebat passim, cum patre meo enim in disputationem descendit. Accursabat nostros nihil praeter baptismum habere, quo nomen Christianum meremur. Pater meus contendit omnia, quae Romani bona Christiana et scripturae conformia haberent, et nos integra habere, solum aditiones [!] praeter et propter scripturam reiicere. In cuius testimonium Augustanam Confessionem Hungaricam, 1 " reverendi domini Sartorii curis publicatam, cum eiusdem Sartorii manuali seu ordine salutis 19 ei obtulit. Quem libellum ille et grato accepit animo et diligenter legit, ac ex eo tempore non modo patri habuisset dioecesis Tolnensis eum satis commodum, si diutius ipsi vivere licuisset. eo ipso tempore in hac scriptione catechetica fuit occupatus, ex qua disputatione illa verba in calamum fluxerunt. Et erat animo hunc ipsum catechismum frequentius postea patrem convenienti offerre, sed mors illius paucos post annos sequuta huic editioni obicem posuit. Interim acusatio [!] haec frequenter repetitur. Autumno praeterito Abbas Pannonius, alias satis moderatus, eadem acusatione [!] auditórium meum gravavit. Sub initium adventus Iaurinensis episcopi idem auditioni praecipuae indignationes obiecit. Iam iudica, an non pronum sit adversus tales potentum acusationes [!] nostras summorum religionis Christianae artorum consensum provocare [...] SEL 1393:101-105. = OSzK Quart. Lat. 1538:6r-9r. Másolatok. Függelék 2: Bárány János Ribini Jánosnak (részlet) Felpéc, 1752. május 30. Már a maga részéről le akarta zárni a vitát, de mivel éppen a kezébe került Ratkótzy Miklós apológiája, mégis válaszol levelére. Hogy távol áll tőlük az önfejűség, azt az is bizonyítja, hogy Ujtestamentumuk kéziratát elküldték Perlaki Józsefnek, Fábri Gergelynek, Németh Sámuelnek, Miskei Ádámnak és Torkos fózsefnek, ám ezek bele sem tekintettek. Csodálkozik, hogy Ribini hitelt ad az őket ért vádaknak.
