Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)

Tanulmány - II. Centrum és periféria

és a szorgalom önmagában is érvényesülhetett. A Franckesche Stiftungen egyedülálló szociális intézményei nagyban hozzájárultak az egyetem felemelkedéséhez.

34 Jénában Johann Franz Buddeus (1667-1729)

35 és veje, Johann Georg Walch, s rövid ideig Johann Jacob Rambach (1693-1735), a hallei Joachim Lange veje tekinthetők a pietizmus közvetítőinek. Buddeus Haliéból jött át 1705-ben professzornak, s ha nem is volt egyértelműen a hallei pietizmus képviselője, több magyar diák éppen az ő hatására ment tovább Haliéba (pl. Bárány György). Jéna mint a magyarok által hagyományosan látogatott egyetem

3r

' is kivételesen fontos a magyarországi pietizmus szempontjából. Politikailag kevésbé volt gyanús, mint a porosz Halle, ám aki pietista szellemre vágyott, azt itt ugyanúgy fellelhette.

37 Jellemző, hogy még Francke neveltjei, Bél Mátyás és Johann Matthias Marth is 1719-ben ide küldik el Sartoris Jánost és Tomka Szászky Jánost, nemcsak taktikából, hanem meggyőződésből.

38 Herbert Peukert olyannyira hangsúlyozza a jénai egyetemnek ezt a nyilvánvaló kapcsolatát a pozsonyi iskolával, hogy annak még hagyományos „das kleine Halle" gúnynevét is megkérdőjelezi.

39 Érdekes adalékot nyújt Jéna-képünkhöz Georg Buchholtz 1713-as útinaplója: magyarországi ismerőseivel Jénában még lefekvés után is a pietistákról vitatkoztak.

4

" A Dunántúlon működő jénai diákok voltak többek között: Kövesdi János, Bárány György, Vázsonyi Márton, Sárosi János, Georg Adam Kolb, Sartoris János, Tomka Szászky János, Paul Pitroff, Bárány János, Haynóczy Sámuel. Az eleinte igen konzervatív lipcsei egyetem teológiai karán 1699-től Spener veje, Adam Rechenberg (1642-1721) képviselte a pietista eszméket.

41 Az ő hallgatója volt a szergényi Károlyi István és a soproni Kövesdi János is. Am Rechenberg halála után is fontos szerepet játszott a vásárváros a magyar pietizmus számára, hisz itt jelent meg 1726-ban Bél Mátyás magyar Ujtestamentuma és Vázsonyi Márton Kortholtfordítása.

42 Az ekkori diákok (a kőszegi Németh Sámuel és a később Varsádra kerülő Johann Gustav Kastenhoffer) is kaphattak itt pietista impulzusokat. Ahogyan az egész württembergi egyházban, úgy a tübingeni egyetemen is a Hochstetter család volt a speneri pietizmus fő szálláscsinálója. Ugyan Johann Andreas Hochstetter 1677-től volt a tübingeni Stift ephorusa, majd professzor és szuper34 Mühlpfordt 1992. 281-282. 35 TRE 7,316-317 és 16,559-563; Wotschkc 1928. 28-31; 1935. 3

" Ld. Haan 1858.; Mokos 1890. 37 Winter 1955. 220. 38 Sartorist es Tomka Szászkyt Marth ajánlotta Buddcusnak 1719. május 8-án, ill. szeptember 13án kelt levelében (Jéna UB Handschriftenabteilung, németül közli Fcyl 1960. 66-67; eredetiben idézi Szelestei 1986. 26.j.). A döntést Sartoris hazatértekor 1724-ben Bél Mátyás indokolta Dániel Krmannal szemben (Bél 230). Ugyanekkor Marth így írt Buddcusnak: Haliénak rossz a híre, Wittenberg Róma szerepében tetszeleg, Lipcse túl drága, Tübingenben Christoph Matthäus Pfaff irénikus tanai váltanak ki visszatetszést, így egyedül Jéna maradt diákjaik számára (Fcyl 1960. 67-68). 3) Peukert 1958. 147. Pozsony gúnynevéhez ld. Jcvcrus 1729. 126-127. 411 „In lecto sinc ccssationc de Pictistis disseruimus." Itincrarium aug. 26. Idézi Peukert 1957/58. 41 Leube 1975. 153-267; Peters 1997.; TRE 20,721-729. 42 Szelestei 1993.