Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)
Tanulmány - I. Mi a pietizmus?
igyekezett kiegészíteni (1939., 1940). Schmidt kéziratban maradt anyaggyűjtésén alapulnak Schmidt-Tomka Gusztáv (1976.) és Szita László (1996.) tanulmányai is. Szent-Iványi Béla figyelmét Gragger Róbert hívta fel a Halléban és Berlinben ó'rzött Francke-hagyaték magyar vonatkozású kézirataira. 18 Ennek az anyagnak első feldolgozójaként (1936., 1937.) Szent-Iványi osztotta fel először a magyarországi pietizmust dunántúli, felvidéki és erdélyi régióra. Vele egyidejűleg dolgozott ugyanebben a gyűjteményben a hallei szlavista iskola, melynek képviselői, Dmitrij Tschizevskij (1940.), Alfred Mietzschke (1941.), Richard Kammel (1938., 1939.), majd Eduard Winter szükségképpen magyarországi vonatkozású szövegeket is közöltek. Különösen Winternek lehet hálás a hazai kutatás, mert viszonylag tárgyilagos és informatív könyvei (1953., 1954., 1955.) a keletnémet tudományosság követeiként sok magyar könyvtárba utat találtak. Hozzá hasonló missziót töltött be Halléban Wolfram Kaiser orvos- és tudománytörténész is (1964., 1976.), akinek kiadványaiban magyar kutatók is szóhoz juthattak (pl. Lambrechtné Kristóf Gizella 1988.). Idehaza eközben vajmi kevés történt. Új ösztönzést a pietizmus-kutatásnak Szelestei N. László könyvészeti vizsgálatai (1983., 1991., 1993.) 1<; és a Bél Mátyás-levelezés kapcsán tett megfigyelései (1986., 1994., 1996.) adtak. További előrelépést jelentett a kapcsolatfelvétel a nemzetközi pietizmuskutatással, ennek konferenciáin juthatott már szóhoz hazánkból Fabiny Tibor (1992., 1998.), Font Zsuzsa (1998.) és Nagy Márta (1998.). 3. A kutatás csapdái és adósságai Ahhoz, hogy egy szerzőről vagy műről megállapíthassuk, a pietista vallásossághoz kapcsolható-e, mindenekelőtt ennek a kegyességi irányzatnak a határait, ismérveit kell tisztáznunk. El kell döntenünk, hogy exkluzív, vagy inkluzív definíciót választunk, azaz a jelenséget széles kiterjedésében, vagy mélységében igyekszünk megismerni és leírni. A pietizmuskutatás ma 2 " általában különbséget tesztógabh és- szú^bb-értelemben vett pietizmus között, az előbbi kegyességi jelenség, mely a megigazulás helyett a megszentelődésre teszi a hangsúlyt (központi fogalmai: bűnbánat, praxis pietatis, m Szent-Iványi 1936. 3: „Gragger Róbert... tervei között szerepelt a pietizmus megírása is. Másolatban összegyűjtötte a mozgalom nagy hallei vezérének, A.H. Franckénck és fiának magyarokkal folytatott levelezését és megszerezte a berlini Magyar Intézet számára a magyarországi pietista irodalqm értékes gyűjteményét tartalmazó halle-wittcnbcrgi magyar könyvtár nagy részét." Az említett másolatok a berlini Graggcr-archívum 12. kötetében találhatók. 19 Hogy a hamis impreszumú könyvek nagy része történetesen a magyar pietista szerzőkhöz köthető, az a magyar pietizmuskutatás véletlen szerencséje. * Ld. Brecht 1996. 606-607; Wallmann 1997.
