Gyapay Gábor: A Budapesti Evangélikus Gimnázium. Budapest 1989. (Iskolák a múltból)

A főgimnázium kialakulása (1854 — 1873)

magatartást, és ettől kezdve az iskolával csak az egyházi hatóságok útján érintkezett. A megváltozott viszonyokra az is jellemző, hogy 1860-tól kezdve Pest város anyagilag is támogatta az iskolát. (1860-ban 1575,1861-ben 2100 forint volt a támogatás összege.) A távlati cél az iskola főgimnáziummá való fejlesztése volt, de ennek feltétele, hogy az eddigi szűk épület helyett új iskolát építhessenek. Már a negyvenes években, amikor a tanulólétszám oly magasra nőtt, felmerült az iskola mellett levő katonai sütöde megszerzése és annak lebontása után új épület emelése. Ez egyúttal az iskola kellemetlen környezetén is változtatott volna, hiszen az épületet három oldalról nem éppen kívánatos létesítmények vették körül. Előtte a mai Deák téren a piac volt, ami zajjal, szeméttel és nagy embertömeg állandó csődületével járt. Mögötte a Károly kaszárnya istállói voltak, ennek szaga, a lódobogás és az állatok gondozásával járó hangoskodás sokszor zavarta meg a tanítást, végül az épülettől délre a katonai sütőház (innen a mai Sütő utca név) állandó füsttömeget okádott, ami a levegőt igen megrontotta, és a környék elkeseredését is kiváltotta. A szabadságharc és az abszolutizmus évei ezeket a terveket irreálissá tették, de most újra napirendre kerültek. Hunfalvy buzgalma és Székács József összeköttetései végül meghozták a megoldást. Székács ugyanis a szintén evangélikus Benedek Lajos táborszernagynál, aki Albrecht főherceg lemondása után az ország főkormányzója lett, elérte, hogy 1861. január 26-án a katonai sütöde telkét az iskola megkapja 25000 forintért. így létrehozhattak egy építési bizottságot, különböző hitelműveletekkel megszerezték az anyagi fedezetet, és az épületre kiírt pályázat után megbízták a Gerster és Frey céget a kivitelezés-