Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
A reformáció áttörése - Szelestei N. László: Adalék a csepregi iskola és a nyugat-dunántúli protestantizmus történetéhez (1588)
Szelestei N. László Adalék a csepregi iskola és a nyugat-dunántúli protestantizmus történetéhez (1588) A Nádasdy Ferenc birtokán működő csepregi iskolát Payr Sándor kutatásai alapján Georg Creutzer és Nicolaus Gabelmann idejében (1587— 1588) „a virágzás magas fokán” állónak tudja szakirodalmunk.1 Ezt támogatja a kevéssel korábbi, 1585. évi tanítói díjlevél2, melyből nemcsak a rektor pénz- és természetbeli juttatásairól tájékozódhatunk, hanem annak iskolai és iskolán kívüli kötelességeiről (pl. lajstromvezetés szüretkor) is. Külön magyar segédtanítót találunk a csak az öreg deákokkal foglalkozó rektor mellett: a kórusnak például ő viselte gondját. A díjlevél mellett egyéb indokokat is felhoz Payr. Elsősorban azt a tényt, hogy a későbbi jeles soproni polgármester, Lackner Kristóf taníttatásában Gabelmann nagyszerepet játszott: javaslatára (Csepregen tartózkodása idején ott járt iskolába Lackner) engedték azt szülei Grác- ba, majd Padovába. Pedig 1588. március 3-án bizonyára nem azért sürgette Creutzer Nádasdynál az ő és Gabelmann által közvetlenül hozzá küldött, iskolára vonatkozó javaslat gyors elintézését3, mert minden rendben volt az iskola körül. A javaslat tartalmát nem ismerjük, ám azt a sürgetéskor elmondja Creutzer, hogy a segédtanító távozni készül, annak pótlásáról gondoskodni kell. Creutzer előtt bizonyára ismeretes volt, hogy Gabel- mann is távozni akar: már február 17-én kérte Hugo Blotius császári könyvtáros segítségét, hogy Itáliába mehessen tanulni.4 Creutzer és Gabelmann Nádasdy Ferenc jó barátjának, Gradeczi Stansith Horváth Gergelynek az emberei voltak, mindketten 1587-ben érkeztek Csepregre, ahol az 1585-ben megválasztott püspöktől, Beythe Istvántól (Batthyány Boldizsár udvari papjától) függetlenül intézkedtek. Nemcsak a már említett, iskolák igazgatására vonatkozó tervezet eseté240
