Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
Teológia és kegyesség - Zsigmondy Árpádné Kozma Évamária: Adalékok a magyarországi kegyességi gyakorlathoz a reformációt követő időkből
evangélikus lelkészeinek, majd tanítóinak is távozniuk kellett 1584 áprilisában, illetve májusában.15 Az új-naptárt pedig végül is 1584 júniusában a soproniak kénytelenek voltak elfogadni.16 Ez a kis történeti kitekintés, továbbá az a tény, hogy az ó-naptár töredéke csak az új-naptárt is tartalmazó ó'rzó' kötet kiadói kötésébó'l került elő,17 végül az ajánlás igen kései dátuma fölvetik annak lehetőségét, hogy illusztrált ó-naptárunk talán sosem készült el teljes egészében, és nem is került kiadásra. Ha úgy tűnik is, hogy töredékből ismert illusztrált naptárunk talán sohasem forgott közkézen, mégis magyarországi kegyességtörténeti adaléknak kell tekintenünk, hiszen tudatos kiadói formaválasztás eredménye volt, ha — mai ismereteink szerint — nem is tekinthető a közreadó nyomdász egyedülálló kísérletének. Ezután vegyük szemügyre az evangéliumokhoz illő illusztrációkat tartalmazó naptárunk egyik lapját. Az illusztrációk jellegét és színvonalát érzékelteti a naptár B4b levele verzójának másolata. (1. ábra.) A bal hasábban legfelül a Szentháromság ünnepe utáni 3. vasárnap evangéliuma olvasható. Ide kép nem kerül, talán mert a Jó Pásztort ábrázoló fametszetet a nyomdász már két lappal előbb, Misericordias Domini vasárnapjánál (János 10,11—16 illusztrációjaként) felhasználta. Négy illusztráció a lap mérete miatt amúgy sem fért volna el. A következő vasárnap (Szent- háromság utáni 4. vasárnap) evangéliuma Lukács 6,36—42 (sajtóhiba akkor is előfordult: a naptártöredékben Lukács 16-ot olvasunk!)18 a szálka és gerenda példázata, amelynek illusztrációja igen szemléletesen állítja pellengérre az elítélt magatartást. Nem mindegyik illusztráció ennyire kifejező: így a következő 5. vasárnapi képecske tulajdonképpen a tenger lecsendesítésének történetét ábrázolja, hiszen a sugárglóriás Jézus fekszik a hajó orrában, a tanítványok pedig a hullámokkal küzdenek; volt pedig Manliusnak képecskéje a hajóból tanító Jézusról is (15. ábra.). Az egyszerű áttekinthető képecskék az ilyen kisebb pontatlanságok ellenére igen alkalmasak voltak arra, hogy újra meg újra felidézzék a vasárnapi evangéliumot akkor is, amikor a kalendáriumot használója egészen más célból, hétköznapi tudnivalókért ütötte föl. A ránk maradt magyarországi naptárak közül még egy, kalendáriumunkhoz hasonlóan illusztrált, de nem könyv alakú kiadványról tudunk. Ez egy majdnem két évtizeddel később, Nagyszebenben Simon Grün- gras által 1602-re nyomtatott falinaptár.19 Formája két, egymással keskeny végén összeragasztott álló ív, elrendezése háromhasábos. A képek a hasábok bal szélén vannak. Grüngras illusztrációi emlékeztetnek ugyan 74
