Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.

Teológia és kegyesség - Botta István: Luther Antikrisztus-fogalmának hatása a magyar reformátorok társadalomszemléletére

talmasságok, ennek ellenére sem adta fel a török-pápa, kettős Anti- krisztus szemléletét.

A krakkói egyetemen tanult, Wittenbergben magisteri címet szerzett GYALUI TORDA ZS1GMOND, Révay Ferenc nádori helytartó fiainak nevelője, eperjesi rektor, majd a magyar királyi kamara igazgatója, 1545. december 25-én és 1551. október 10-én számol be leveleiben mesterének, Melanchthon Fülöpnek a török pusztításairól. Az elszomorító hírek ellenére is véleményét úgy foglalja össze, hogy a török uralma alatt „mégha a test szolgál is, bizton árad az evangélium tiszta fénye, és a léleknek nagy szabadsága vagyon”, majd: „minden tanító, prédikátor és tudós ember elmehet a török bírta vidékekre, és taníthat, ahol csak akar.” Második levele szerint: „A török fennhatósága alatti magyar- országi egyházakról ezeket lehet biztosan megírni: a törökök senkit sem kényszerítenek Mahomet hitére... Megengedik, hogy a templomokban Isten igéjét hirdessék és tanítsák, és helyt adnak a kegyes isten- tiszteleti szokásoknak.” Hírül adja azt is, hogy a budai basa a debreceni vásár idején a városban összegyűlt keresztyén prédikátorokhoz levelet intézett, amelyben a török uralma alatti területekre költöző prédikátoroknak „nemcsak bántatlanságot, de még jutalmat is ígért

”.2i) Melanchthon örömmel vette és adta tovább ezeket és a más forrásokból származó híreket. 1550. szeptember 3-án és 29-én kelt levelében még azt is megírja, hogy Budán az evangélium tiszta igéjét nagy sokaság hallgatja, és a városnak virágzó egyháza van. A törökök keresztyén hitre térésének reménysége is felcsillan előtte. A török—pápa, két Antikrisztus tanát mégsem másította meg. — Hasonlóan testi Antikrisztusnak tartotta a törököt Wolfgang Musculus berni reformátor, akit pedig FEJÉRTHÓY JÁNOS, Oláh Miklós érsek-kancellár titkára Bécsből 1551. május 10-én arról tájékoztatott, hogy tudomása szerint „a török Isten igéjének védelmezője” (defensor verbi Dei).24

THÚRI FARKAS PÁL tolnai rektor felvidéki barátait 1557—1558- ban Idea christianorum Hungarorum in et sub Turcismo címen kiadott körlevelében arról értesítette, hogy milyen állapotok uralkodnak a hódoltságban. Sötét képet fest a pogányok kegyetlenségeiről, a keresztyéneket mohamedán hitre kényszerítő csalfa fogásaikról, kelepcéikről, csapdáik ügyeskedéssel való kikerüléséről. Mindezek ellenére sem Antikrisztusnak, hanem „Isten ostorá”-nak nevezi a törököket, akik által bünteti, de oltalmazza is Isten a népet és egyházat, hitetlensége miatt, vagy hite jutalmául. 25

59