Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.

Reformáció és művelődés - Vida Mária: Ars sacra medica — ars medica (Szemléletváltozás az orvosi ikonográfiában a reformáció hatására)

tűnik fel.19 Az egymás mellé festett realista humorral telített jelenetsorozat az 1563-ban Antwerpenben előadott utcai vándorkomédia előadása is lehetne.20 A kőeltávolítás után bátorságot nyert férfit kariki- rozza, ki karddal kíván elégtételt venni megcsalattatásáért. A kőmetszés ötlete minden valószínűség szerint összefüggött azzal a korai idegentest- elmélettel, amely a betegség okaként az organizmusba bekerült idegen anyagot vagy testet jelölte meg. Eszerint a fejbőr alatt levő kő okozója az őrültségnek vagy lelkibetegségnek, és ezt mint corpus delictit prezentálni kell.21 A 17. századi holland és a hatására kialakult francia, német koponyaműtét-ábrázolásokból eltűnt a szimbólum és az allegória, csupán egyszerű sebészi beavatkozást láthatunk, és kizárólag a páciens együgyű ábrázata, ökölbe szorított keze utal állapotára és helyzetére.22 A boschi-bruegheli groteszkség helyébe a zsánerre jellemző kisfeszültségű komikum lépett.

Még plasztikusakban fejezi ki a szent-ikonográfiának világi polgári témává való átalakulását a 17. században Szent Kozma és Damján egyik attribútumának, a vizeletvizsgáló üvegnek megváltozott funkciója. Az orvos látogatását ábrázoló jelenetek diagnosztikai szimbólumává vált urinüveg a németalföldi orvosi életképek egyik típusán látható; Adrian van Ostade (1610—1685), Gerard Dou (1613—1675), Gerard Terborch (1617—1681), Gabriel Metsu (1629—1667), Jacob Toorenvliet (1635— 1678), de főként Jan Steen (1626—1679) festményein. Bár a témát közvetlenül a korabeli színházban, az itáliai commedia dell’arte színpadán szereplő doktor komikus figurája ihlette, mégis a 17. században kialakult orvosi praxist ábrázolja. Hiszen e festők kortársa volt Thomas Sydenham (1624—1689), a modern klinikai gyógymód kialakítója, aki kötelezővé tette az orvos számára a betegágy melletti közvetlen vizsgálatot. Az orvos látogatása a polgári lakásban téma Jan Steentől ma húsz változatban ismert,23 és valamennyin a diagnosztikai módszerré lett vizeletvagy pulzusvizsgálat látható. A régimódi bizarr ruhát öltött orvosnak és páciensének, a szerelembeteg ifjú nőnek teátrális, komikus jelenete tulajdonképpen ez, ahol a jellem- és helyzetkomikum egyszerre nyer ikonográfiái kifejezést. Az interieur egyes tárgyai: a mindig jelenlevő Cupido-szobrocska, az erotikus témájú festmény a falon, a hatalmas baldachinos ágy, olykor a bejáratnál feltűnő gavallér, végül a kerítőnőre emlékeztető öregasszony figurája arra utal, hogy nemcsak a szerelmi bánat, hanem a terhesség ténye is nyerhetett itt megállapítást. Az egyik festmény (Hága, Mauritshuis) megerősíti ezt a feltevést, az orvos recept302