Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
Reformáció és művelődés - Jakócs Dániel: Lev Tolsztoj és Luther Márton
Jakócs Dániel Lev Tolsztoj és Luther Márton Luther Márton életművének, szellemi örökségének hatása az európai kultúrában egészen napjainkig követhető'. Ennek egyik érdekes bizonyítéka Lev Tolsztoj útkeresésének, világnézeti és művészi fejló'désének története. Tolsztoj műveiben Luther Márton nem tartozik a leggyakrabban idézett szerzők közé, B. Pascal, Rousseau, Goethe, Kant, Herzen ebben a vonatkozásban messze meghaladják Őt, és ez teljesen érhető is. De egy gondolkodó, egy történelmi személyiség jelentőségét a későbbi korok kultúrájában, íróinak fejlődésében nem mérhetjük az idézetek számával. Tolsztoj több mint fél évszázados írói és világnézeti fejlődése során többször nyúlt vissza a nagy reformátor szellemi hagyatékához, általában mindig más szempontból és másként. Lev Tolsztoj viszonyának alakulása Luther Mártonhoz szellemi útkeresésének, világnézeti fejlődésének függvénye. Mielőtt azonban a kérdés részletes tárgyalására térnék, a következőket szeretném megjegyezni. Nem tartom feladatomnak sem Luther Márton, sem pedig Lev Tolsztoj hibáinak bírálatát. Először is könnyű feladat lenne Luther esetében fél évezred, Tolsztoj esetében pedig egy évszázad múltán hibáikat megbírálni. Úgy érzem, hogy most, a XX. század vége felé jubileumi ünnepségektől függetlenül is arra kell törekednünk, hogy tárgyilagosan megvizsgáljuk, milyen mértékben és miként gazdagította Luther Márton sokoldalú tevékenysége az európai kultúrát. Engels 1892-ben A természet dialektikája című müvének bevezetésében a reneszánsz általános jellemzésére a következőket írta: „A legnagyobb haladó forradalmasodás volt ez, melyet az emberiség addig megélt, olyan kor, melynek óriásokra volt szüksége, és óriásokat is nemzett, a gondolkodóerő, a szenvedély és a jellem, a sokoldalúság és a tudományosság óriásait. A burzsoázia modern uralmát megalapozó férfiak 283
