Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.

Reformáció és művelődés - P. Eőry Vilma: Erős vár a mi Istenünk... (Luther Ein feste Burg... című énekének történeti és stilisztikai áttekintése a magyar zsoltárirodalomban

László fordították le az Erős vár-1, de Payr Sándor még kilenc nevet említ.8 Sem ő, sem Vietórisz József nem tartotta azonban elég sikeresnek a fordításokat, amelyek pedig a negyvenes években nyomtatásban is megjelentek.9 Payr Sándor még késó'bbi próbálkozásokról is említést tesz, de igazi jelentó'ségüket abban látja csupán, hogy már „eredeti rövid verssorokban” készült a fordítás.10 Erre a pályázatra jött létre Székács Józsefnek az a fordítása is, ami később, 1879-ben megjelent a Nagy-győri énekeskönyv-höz csatolt függelékben, ez is már az új, ma is énekelt, eredeti ritmust képviselte. (Ugyanez a változat van meg a későbbi kiadásokban, például az 1903. éviben is.)

Meg kell említeni még egy eddig publikálatlan változatot, amelynek az Evangélikus Országos Múzeumban található másolatára dr. Fabiny Tibor hívta fel a figyelmemet. Zelenka Dániel vanyarci lelkész, később nógrádi főesperes fordította le Luther énekét 1847-ben. Fordításának fölfogása, stílusa és formája alapján ahhoz a fordítócsoporthoz tartozik, amelynek képviselői a negyvenes években a Habsburg főhercegnő buzdítására fordították le Luther énekét.

Az 1911. évi Dunántúli énekeskönyv-ben jelent meg először (már ott is 256. sorszámmal) a ma legelterjedtebb és még mindig hivatalos változat. Körülbelül negyven különféle, az új énekeskönyv számára készített fordításból választott ki egyet az erre alakult bizottság, s néhány szó változtatással ezt tette hivatalossá.11 Az előszó V. lapján ez olvasható: „Meg kellett állapítanunk Luther hatalmas énekének, az »Erős vúr«-nak dallamát is, melyet eddig sokszor felette bántó zavarodással négyféleképpen is énekeltek a gyülekezetek. Mi az eredeti, rövidebb sorokból álló, s ennélfogva élénkebb, erőteljesebb formát választottuk, melyet az evangélikusok ma már az egész világon így énekelnek. Ehhez képest fordítottuk le az eredeti szöveget, s ehhez alkalmaztuk a dallamra írt többi éneket is.”12 Mivel az alapul választott fordítást név nélkül küldték be, a fordító személye tulajdonképpen ismeretlen, a további kiadásokban is csak Luther Márton neve szerepel a szöveg után. Egyházi körökben azonban elég általánosnak látszik az a vélemény, hogy Payr Sándor lett volna a fordító; emellett szól, hogy az 1939-ben Szarvason megjelent énekeskönyvben az ének alá ez van írva: Dr. Payr S. és Dr. Stromp L„ és az is, hogy Payr Sándornak erről a változatról szóló elemzéséből nem kevés elfogultság olvasható ki, határozottan védi néhány vitatott megoldás létjogosultságát.13

Ezzel azonban az Erős vár története még korántsem ért véget. A ma is

266