Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
A reformáció áttörése - Ritoókné Szalay Ágnes: A wittenbergi egyetem magyarországi promoveáltjai a 16. században
őket, megörökölhették a megüresedett katedrákat, de fizetést nem kaptak. Jövedelmük származhatott az esetleges stipendiumokból és főleg a magántanítványok népes seregétől.1 A facultas artium magisterei tanulmányaikat folytathatták az orvosi, jogi és teológiai karon, ahol a legmagasabb minősítés a doktori fokozat volt. A wittenbergi egyetemen ezekre a promóciókra ritkábban került sor. Orvosdoktort például évente csak egyet-kettőt avattak. (Jogi doktort pedig száz év alatt összesen hatvanötöt.) A legnagyobb tekintélye a teológiai doktorátusnak volt, Luther is azzal rendelkezett. Mégis, aki Wittenbergben szaktudományok művelésére kapott kedvet, az továbbtanulni más egyetemekre ment. Általában azonban megelégedtek a ma- gisteri címmel, mivel Melanchthon is ezzel rendelkezett, és a sok éves tanulás koronájaként ez is elég társadalmi megbecsülést biztosított. Az egyetemi rendtartás szerint a beiratkozónak a rektornál kellett jelentkeznie, ekkor került neve a Matriculába. A wittenbergi egyetemnek ezeket az eredeti anyakönyveit ma a jogutód, a hallei egyetem könyvtára őrzi. A bennük levő diáknévsorok teljes anyaga ma már nyomtatásban hozzáférhető. Külön vannak azután az egyes fakultások jegyzőkönyvei, amelyek tartalmazzák többek között a promoveáltak névsorát. Ezek ma a hallei egyetem levéltárában találhatók. Közülük csak a teológiaié van kinyomtatva. A facultas artium jegyzőkönyveiből a baccalaureusok és magisterek névsora, azoké, akik még Melanchthon életében nyerték el a grádust, szintén nyomtatásban tanulmányozható. Minden további tájékozódásért az eredeti jegyzőkönyvekhez kell folyamodni.2 Ismeretes, hogy a történelmi Magyarország területéről több mint ezer hallgató iratkozott be a 16. század folyamán a wittenbergi egyetemre. A fentebbi anyakönyvekből megállapítható, hogy baccalaureusi fokozatot kaptak ezek közül hárman, a magister artium vagy philosophiae címet pedig huszonhatan nyerték el. Közülük hármat a Collegium philo- sophicumba is beválasztottak, azaz az egyetem tudományos utánpótlásának tekintették őket. Ennél magasabb képesítést a wittenbergi egyetemen magyarországi hallgató nem ért el a század folyamán. Három a magisterek közül később Itáliában orvosdoktori oklevelet szerzett. Valamennyiük tanulmányaira, valamint az életük további alakulására vonatkozó legjellemzőbb adatok összesítése e tanulmány végén olvasható. A Wittenbergben tanuló magyarországi diákokra már elégséges adattal rendelkezünk annak megállapítására, hogy legtöbbjük igen rövid 224
