Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
A reformáció áttörése - Szabó András: Egy elfelejtett Luther-követő főúr a 16. századból: Alaghy János
De Alaghy nagybátyja, Serédy Gáspár is hasonlóan iskolázott volt: itáliai tanulmányútjának állomáshelyei közül Ferrarát, Rómát és Bolognát ismerjük. 1524-ben, amikor Bolognába ment, az egyik ferrarai humanista, a korábban Magyarországon is megfordult Celio Calcagnini levéllel kereste meg, s ezt a levelet egy másik, korábban írttal együtt később nyomtatásban is kiadta.i Serédy hazatérése után, 1525-ben váci kanonok lett és Mária királyné titkára, 1529-ben már a felső-magyarországi királyi jövedelmek adminisztrátora, nemsokára pedig Habsburg Ferdinánd felső-magyarországi főkapitánya és haláláig rendíthetetlen híve.4 Halála előtt egy évvel, 1549-ben az ország hatodik legnagyobb birtokosának számított,5 többek között övé volt csaknem az egész Tokaj- hegyalja számlálhatatlan északkelet-magyarországi birtokkal együtt. Gyors felemelkedésének velejárója volt, hogy — kortásaihoz hasonlóan — nem válogatott az eszközökben, de annyiban mégis különb volt a többieknél, hogy nem váltogatta a pártállását a két király között. Ennek ellenére a történetírás ez idáig kegyetlen harácsolóként ismerte, s csak mostanában lett világossá, hogy a reformáció első nagy pártfogói közé tartozott : olyan nevek kapcsolhatók személyéhez, mint Batizi András, Szkhá- rosi Horvát András és Dévai Bíró Mátyás6. E téren játszott pozitív szerepe ellenére sem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy ő volt az, aki — úgy látszik némileg függetlenül attól, hogy elfogadta a reformáció tanításait — szinte teljesen kiirtotta a pálos szerzetesrendet Eszakkelet- Magyarországon. Az összeütközés alapja a pálos rend birtoka, vagyona és hatalma volt, s része volt annak a társadalmi változásnak, amely ekkortájt, már a reformáció elterjedése előtt, indult meg: az egyházi birtokok elvételének, nagyarányú szekularizálódásának. Lássuk a tényeket: 1526-ban (!) feldúlta a diósgyőri pálos kolostort7; 1536 tavaszán kifosztotta a sajóládi Sarlós Boldogasszony pálos kolostort, a szerzeteseket fogságba vetette;8 ugyanezen évben (más forrás szerint 1537 tavaszán) kirabolta és lerombolta a tokaji Szent Anna pálos kolostort, a szerzeteseket bebörtönözte;9 1537-ben regéci várnagya, Filpes Albert (korábban a krakkói egyetem hallgatója10) kifosztotta a Szent Fülöp és Jakab apostolokról elnevezett regéci pálos kolostort, lerombolta és a birtokait elfoglalta;11 1543. április 5-én tiltakozott egy másfajta középkori egyházi intézmény, a leleszi prépostság erődítése ellen, nyilván elsősorban hatalmi s nem egyházi okokból;12 1548-ban fegyverrel állt ellen, amikor bírósági ítélet alapján vissza akarták iktatni a pálosokat egyes birtoka210
