Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.

Luther és a reformátorok - Keveházi Katalin: Melanchthon-autográfok a történeti Magyarországon

1550-ben köttette csatos bőrkötésbe. A borítón olvasható évszám fölött „P. G.” betűjel olvasható, a címlapon pedig — sajnos eró'sen áthúzkodva — „Petrus G[?]bach”. Nem tudjuk tehát, kié volt eredetileg a kalendárium, mint ahogyan azt sem, ki volt az, akinek — az egyik hátvédlapon talált névtelen bejegyzés szerint — bizonyos „Steffan Seyberlich” 1552-ben Wittenbergből ajándékként elküldte. Ez utóbbi dátum mindössze azt teszi bizonyossá, hogy Melanchthonnak ez az autográfja 1550 és 1552 közötti időszakból való, nem tudjuk azonban, hogy hová került ekkor a kötet; a címlapon olvasható következő beírás szerint — „Col- légii Jaurinensis Societatis Jesu Cathalogo Inscriptus 1663” — már a 17. század közepén Magyarországon volt: 1663-ban jegyezték be a győri jezsuiták könyvtárának katalógusába.

11.6. Moravcsik Gyula találta meg a marosvásárhelyi Teleki Tékában azt a 16. század elejéről való díszes könyvtáblát, amelynek hátoldalán Melanchthon saját kezű sorai olvashatók.25 Ahogyan a huszonöt soros görög nyelvű bejegyzés címe („Ex Nicephoro descriptio figurae Christi”) is jelzi, a szöveg a Nikephorosz Xanthopulosz bizánci egyháztörténész művének első fejezetében leírt Krisztus-portré másolata. Az a tény azonban, hogy ez az egyháztörténeti munka görög nyelven nyomtatásban csak 1630-ban jelent meg először, valószínűsíti, hogy Melanchthon az idézet leírásakor egy, az 1551-es latin nyelvű kiadáshoz készült kéziratot használt. E kézirat pedig feltehetőleg Nikephorosz művének egyetlen ismert kéziratos példányán alapul, amelyet ma a bécsi Nemzeti Könyvtárban őriznek, s amely a Corvinából származik.

11.7. A Nikephorosz-féle Krisztus-portré még egyszer fölbukkan magyarországi Melanchthon-autográfjaink között: Sárospatakon, a Református Nagykönyvtárban található az a szép kiállítású bázeli Biblia, amelyben ugyanezt a szöveget találtuk, ugyancsak Melanchthon írásával.26 A bejegyzés címe formailag eltér a marosvásárhelyitől („Descriptio Figurae corporis Domini nostri Ihesu Christi. Ex Nicephoro Con- stantinopolitano”), a szöveg azonban szinte tökéletesen megegyezik azzal; Melanchthon minden bizonnyal ugyanazt a kéziratot használta mindkét alkalommal.

Nehéz megválaszolni a kérdést, hogyan került a bejegyzést tartalmazó kötet Magyarországra. A super ex libris szerint a könyvet 1552-ben köttette be feltehetőleg első tulajdonosa, „M. W.”, akiről a kötetből sem tudunk meg többet, éppúgy nem, mint a többi bejegyzésben előforduló nevekről: a címlap verzóján egy üdvözlő verset olvashatunk bizonyos

170