Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
Luther és a reformátorok - Szász János: Dávid Ferenc és a lutheri reformáció
2 Dávid Ferenc eredeti neve Hertel Ferenc volt, és a kor humanista divatja szerint felvette édesapja keresztnevét vezetéknév gyanánt. így lett Franciscus Davidis, magyarosan, Dávid Ferenc. 3 Dyalisis scripti Stancari contra primum articulum synodi Seciensis, qui de doctrina controvertitur, conscripta per Franciscus Davidis (Claudopoli DMLV). Régi Magyarországi Nyomtatványok (RMNY) I. 127. 4 Binder Pál: (Sebesi Pál néven is ír!) Újabb adatok Dávid Ferenc családjáról (Keresztény Magvető 1972. 30—48). — Adatok Dávid Ferenc életrajzához (Keresztyén Magvető 1972. 133 — 146). — Dávid Ferenc családja és a kolozsvári Hertel nemzetiség (Keresztény Magvető 1979. 104—125). 5 Erich Roth: Die Reformation in Siebenbürgen Ihr Verhältnis zu Wittenberg und Schweiz I—II (Köln—Gratz 1962—1964). 6 Adatok a Király föld protestáns egyházainak történetéhez a 16. században {Református Egyház 1967. 59—63). — Részletesebben és értékelve: Keresztyén Magvető 1972. 133 — 134. 7 Dávid Ferenc katolikus stúdiuma és papsága igen problematikus. Tanulásáról Czwittinger feltételes módban tudósít: ......első oktatása a hazai, tehát h ihetően a kolozsvári és gyulafehérvári iskolákban történt” (Specimen Hun- garie Litterae Lpzg. u. Frankfurt 1711). Vö. Jakab: I. m. I. 3. — Katolikus pap voltáról a besztercei gimnázium albuma tesz említést, amidőn listába szedi az iskola rektorait a reformációtól kezdve. Ebben kilencedik Dávid, akinek neve után ez áll: „Ennek a kilenc igazgatónak szolgálata még a pá- pistaságra esett.” (Keresztyén Magvető 1972. 140.) Csakhogy mindkét adat százhatvan évvel későbbi, és valószínűsítő tények sem erősítik meg. Besztercén a plébánosa Albert Kürschner, kolozsvári eredetű, 1543-ban Witten- bergbe tanuló lutheránus lelkész. (Binder Pál: Dávid Ferenc rektor besztercei papja: Albert Kirschner [1508 — 1564] Keresztyén Magvető 1981.217—220). — Sokkal valószínűbb Aranyosrákosi Székely Sándor adata (Unitária vallás történetei Erdélyben Kolozsvár 1843. 71.), aki szerint 1540 körül lutheránussá lesz, mint kolozsvári altanító (collaborátor), tehát olyan idősebb diák, aki segédkezik a kisebbek tanításában. 8 Jakab Elek: Oklevéltár Kolozsvár történetéhez (Bp. 1880—88.1. 353 — 354). 9 Jakab: I. m. I. 372. 10Vö. Heltai Gáspár: Háló... (A Magyar Tallózó sorozatban megjelent új kiadás: Bp. 1979.131 — 132). — Zoványi Jenő: A reformáció Magyarországon 1565-ig Bp. 1922. 145. 11 Honterus pontos brassói feladatkörét nem ismerjük. Valószínű hogy az iskolaüggyel is kapcsolatos volt, bár hivatásos pedagógusi működésének nincs emléke. Az biztos, hogy humanista tudományosságával, könyvkiadásával iskolai szakemberként is jó hírnevet szerzett magának. Ez a városi tanács „tiszteleti ajándékaiból is kitűnik, amivel megköszönték időnként a brassói ifjúság neveléséért való fáradozásait.” Erich Roth: I. m. I. 56. 12 Erich Roth: I. m. — Dankanits Ádám: 16. századi olvasmányok (Bukarest 1974. 12). — Joseph Dück: Geschichte des Kronstädter Gymnasiums (Kronstadt 1855). li» 163
