Szabó József: Útjelző. Az evangélikus tanítás summája. Győr 1948.

t 4 Àz cvangéliom Isten Krisztusban lett hatalmas müvének a p reklamációja. Isten Krisztus által emberi létünkbe történt betörésének a híre. Üzenet arról, hogy Isten a mi korunkban hogyan kezdett el egy új korszakot. amely Krisztus visszatérésének a dicsőségében teljesedik majd meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi erötlenítette meg annyira a mi korunkban a keresztyén igehirdetést, akkor azt kell felelni, hogy az utóbbi századok növekvő szekularizációja, amely egyre jobban elhomályosította a bibliai új világkorszak gondolatát. Mert ennek következtében a látás összezsugorodott és az emberi élet a jelenvaló világ korlátai közé szorult. Ez a világ, ez a korszak lett az emberek szemében az egyetlen számbaveendő valóság. Ennc-k a szekularizálódott látásnak a nyomorító hatása alól még a teológia és az igehirdetés sem volt képes kivonni magát. Két káros következménye van annak, ha az emberek nem számolnak többé az eljövendő világkorszak valóságával. Először is megnyomorodik és tisztára e-világi üggyé zsugorodik maga a keresztyén üzenet. Másodszor pedig az e-világi életre úgy tekintenek, mint amellyel Istennek nincs mit kezdenie. Következésképpen Isten igéje — úgy is, mint cvangéliom s úgy is, mint törvény értelmét veszíti. Az evan géliom egyszerűen lelki harmóniává, a törvény pedig e harmónia megszerzésének eszközévé, vagy a személyes és szociális élet számára szóló evilági elvek gyűjteményévé válik. Holott az őskeresztyénség és Luther szerint az emberi élet egésze Istent illeti, úgy hogy szekuláris élet szféráról szó sem lehet. A mai ember viszont elveszítette azl a látását, hogy Isten beleavatkozik a. mindennapi emberi életbe s éppen ott viszi végbe az ő munkáját. Mintha Isten csupán a vállá« területén volna érdekelve. így ;i vallás az élet egyik külön részlege lett, a többi egyéb mellett. Ez a hamis felfogás torz mozzanatokat támasztott a lutheri világnézetbe!). Ez szülte pl. a szekuláris élet autonómiájának elméletét, a hivatás szekularizált eszméjét, ez felelős a „teremtési rendek" és Luther két birodalomról szóló doktrínájának helytelen értelmezéséért. A reformáció nagy érdeme, hogy egészen komolyan vette az cvangéliom üzenetét: Isten a Krisztusban válóban belenyúlt emberi életünkbe s általa új világkorszak kezdődött. Az evangélikus egyház jelenkori feladata, hogy a gondolat és élet szekularizáció-okozta zűrzavarában ezt az üzenetet ismét komolyan megfontolja és a maga teljességében közvetítse. * * * Akinek a Krisztusban lett új világkorszak valóság, annak a számára az is világossá válik, hogy mit jelent a „régi korszak". Az tudja, hogy a világban uralkodó zűrzavar nem puszta véletlen s nem a szerencsétlen körülményeknek, vagy egyes személyek, helytelen cselekvésének tulajdonítandó. Hanem ez a zűrzavar inkább abban