Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.
I. RÉSZ. A TEMPLOM.
Ugyanezt látjuk a barokk korában a protestáns egyházművészet egész vonalán, mind a templomoknál, mind az oltároknál és a szószékeknél, mind pedig az oltárképeknél is. Tehát a barokk nem az ellenreformáció stílusa, mert éppen úgy a reformációnak is a stílusa. Kezdjük mindjárt azon ennek indokolását, hogy Olaszországban, a barokk hazájában nem volt reformáció. Viszont a reformáció országaiban, ahol nem volt ellenreformáció, ott is egyetemes korstílus a barokk. Magyarországon, ahol volt reformáció is, ellenreformáció is, egyformán stílusa mind a kettőnek. Ezt meg kell állapítanunk éppen a tárgyalási anyagunk és vizsgálódásunk eredményeképpen, Sőt azt is láttuk a soproni keresztelő tálnál, hogy a barokkot a reformáció nagyszerűen tudja alkalmazni az igei tartalom kiemelésére és az igeszerű ábrázolás céljaira. Igyekeztünk ezt a többi emlékeknél is kimutatni, ahol arra alkalom kínálkozott. Felmerülthet még az a kérdés, hogy a rendkívül fejlett magyar ötvösség mellett, miért •olyan sok a soproni evangélikus egyház kincstárának az augsburgi és német darabja. Általánosan tudott dolog, hogy a török megszállás Erdélyt elzárta s a Fevidékkel is Sopron csak kerülő úton érintkezhetett. De az is köztudomású, hogy a török porta sokkal inkább igényelte a hitelesítő jegyekkel ellátott és kidolgozott ötvöstárgyakat hadisarc, vagy adó fejében, mint a pénzt. S tudjuk, hogy az ötvösművesek alig tudták kielégíteni az ekkor divatozó fejedelmi, főúri, sőt módosabb polgári ajándékozási kedvet. A nemzetközi értékfelhalmozó és nagyobb értéket képviselő csereeszközök éppen az ötvösművészet remekei voltak. Gondoljunk itt a világi serlegekre és kupákra és a tömegével készített jubileumi és emlékérmekre. Mindezek igazolják állításunkat. 2 6 A reformáció igei ábrázolásai a reformáció hazájában, Németországban előbb keletkeztek. Ezt igazolják a nyomtatás révén elterjedt bibliafordítások és bibliakiadások illusztrációi és metszetei. Ezeket az ábrázolásokat és ezt a stílust a bibliák illusztrációiban is megtaláljuk. A reformáció hazájából terjedt el mindenfelé. S miként egykoron a kéziratos kódexeknek az iniciáléi és dekorációi hatottak és alakították a stílusokat, úgy a könyvnyomtatással még fokozottabb mértékben és könnyebben terjedtek el a minták és stíluselemek. A könyvnyomtatás lendítette fel a grafikát, a metszetet. És ezek révén a könyvnyomtatás hazájából mindenfelé elterjedtek az ötvösöknél a mustrakönvvek. így Magyarországon, a Felvidéken és Erdélvben ezek hatása alatt alakult a stílus és az ábrázolás a barokk jegyében. 2 6 Mindezek után megállapíthatjuk azt, hogy a barokk stílus egyetemes korstílus s a miniatura és a kisplasztika révén is egyetemessége a reformációnál is fennáll. Azt is meg kell állapítanunk hogy a reformációnak két jelentős ágazata van. Az evangélikus és a református. Az evangélikus egyház mindazt, ami az Evangéliummal, vagy az Igével nem ellenkezik, tovább is híven alkalmazta és fejlesztette, míg ezzel szemben a református egyház az Ötestamentomhoz igazodva inkább, a kiábrázolást tiltotta. Azt azonban a református egyházról sem mondhatja senki, hogy egyházi felfogása művészetellenes, mert a maga helyén igenis alkalmazza a művészetet s csakis a kiábrázolást tiltja Istenről. Ezeket a tényeket és körülményeket figyelembe kell venni, amikor a reformáció művészetéről, vagyis a protestáns egyházak művészetéről és különösképpen, amikor evangélikus egyházi művészetről van szó. Az evangélikus egyházi művészet igei ábrázolásaiban krisztocentrikus értjük ezen azt, hogy miként dogmatikájában, úgy ebben is az. Az Atya-Fiú-Szentlélek teljes Szentháromság egy igaz Isten tiszteletében és szolgálatában tehát az Űr Jézus Krisztus Evangéliuma alapján Jézus Krisztusban látja megtestesülve és kiábrázolva az Atyát (János Evang. 14:9, Kolosszé 1:15—16 és 2:9.) és a Szent Lelket. Az evangélikus egyházi művészet az AtyaFiú-Szentlélek Istenen kívül mást nem glorifikál, mivel mindenki más, csak Isten szolgálatában ábrázolható, de nem glorifikálható. Az evangélikus egyházi művészetben az Űr Jézus Krisztus és az Ö Igéje, mely Őbenne testet öltött és általa megvalósult és vegbemegy, adja meg a tartalmat és a módot az evangélikus egyházi művészetnek, ez szabja meg és adja meg egyetemesen keresztyén jellege mellett, evangélikus ikonográfiái jellegét is. Az Űr Jézus Krisztus, Isten Szent Fia, megváltónk és üdvözítőnk a művészetet is azzal az Igével emeli fel Magához és tart igényt reá, mellyel azt mondja: »És én, ha felemeltem e földről, mindeneket magamhoz vonzok.« (János Evang. 12:32.) Mindezeknek az igazolásához tanulmányunk hozzásegített. Az Űr Jézus Krisztus személyes parancsa és Evangéliuma alapján a keresztyénség egyetemes. Az Űr Jézus Krisztust és Evangéliumát szolgáló és hirdető művészet is egyetemes, sőt sokkal inkább vallhatjuk magáról a keresztyén egyházi művészetről ezt az egyetemességet, mely felette áll a felekezeti szempontoknak és egyetemesen tud szólni minden korban minden emberhez és kell, hogv hirdesse Isten Szent Fiának, az Űr Jézus Krisztusnak Evangéliumát. (Máté Evang. 28:18—20.) Evangélikus Templomok 24 369
