Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

Aszód Dabrony használatából, ezek a református egyház birtokába jutottak. Sok esetben az egész gyülekezet átcsúszott a helvét irányra, de arra is van példa, hogy a híveknek csak egy része lett református, mégis elvették a templomot. Ilyen emléke van a losonci evangélikus gyülekezetnek a XVII. század elejéről.

1

3 Az elvett templomok nagy része azóta természetesen szintén eltűnt, az új tulajdonos újat, nagyobbat épített helyükbe, vagy összeomlott, sokszor a gondozatlanságtól: az evangélikusok nem használhatták, másoknak pedig nem volt rá szükségük. Példa erre az alsó—felsődörgicsei egyházközség egykori temploma a gernyei dombon, a XIII. századból való, még romjaiban is impozáns, de ma csak »középkori müemlék«.

1

4 c) A harmadik csoportba azok tartoznak, amelyek ma is az evangélikus egyház birtokában vannak. Ilyen az aszódi evangélikus templom, bár ez közben, a XVII. században valószínűleg használaton kívül volt, mert a XVI. században leégett és csak a török kiszorítása után, amikor a gyülekezet az újonnan betelepült lakosokkal megerősödött, épült újra. Ilyen a bakonyszentlászlói és bakonytamási templom. Mind a két helyen az az emléke a gyülekezetnek, hogy a török alatt zavartalanul élhette egyházi életét. A török kiűzése után az Esterházyak lettek a földesurak, de ők sem üldözték az evangélikus egyházat. A bakonyszentlászlóiak engedélyükkel újraépítették a töröktől rombadöntött középkori templomot; nagy kár, hogy 1867-ben leégett és megint helyreállításra szorult. Ilyen réginek tudja a templomát például a csetneki, dabronyi, kővágóőrsi, lovászpatonai evangélikus egyházközség. Több más is, de azoknál még bizonytalanabb, hogy a templom régiségének emléke visszavezet-e a középkorba. Művészettörténeti szempontból becses a csetneki és az orlaftöréki templom. Az előbbit a XIII. században kezdték építeni, de az építése megszakadt és csak 1460-ban folytatták. Az utóbbi a XV. százodban épült, csúcsíves stílusban. Zömök tornyát fasisak magasítja. Mindkettő Gömör-Kishontban van, az orlajtöréki a cserencsényi anyaegyházközséghez tartozik.

1

5 E csoport túlnyomó részét az erdélyi szászföldi evangélikus templomok alkotják. Erdély »szász nemzete« a XVI. század közepére egyöntetűen befogadta a lutheri reformációt; mint egyház is megszervezkedett. Ezért, a belső berendezéstől eltekintve, közel két évszázadon át nem is volt templom-kérdése. A szászföldi evangélikus egyházközségek tovább használták templomaikat. így maradt meg birtokukban az 1220 körül épült kisdisznódi (Szeben vm.) vártemplom, amely ma raktár, a harinai (BeszLovászpatona