Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

nak a térből és kiemelkednek az időből. Embereket, gyülekezeteket fognak egybe Isten közösségében. Falai között, amíg felhangzik az ima, az áldás és a dicséret, addig megvan a létjogosultsága minden templomnak és minden templomstílusnak, de különösképpen annak, ahol az Evangéliumot tisztán és igazán hirdetik, s ahol megvan a bizonyságtevő serege az Űr Jézus Krisztusnak, de hogyha ezek a gyülekezetek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani, a kövek, melyek templomkövek voltak, vagy a kövek, melyekből templomok soha nem lettek. Ma még a keresztyénség örvendezve dicsérheti az Istent és vonulhat templomaiba s mi is dicsérhetjük az Istent mindazokért a csodadolgokért, amelyeket a templomstílusokból, templomainkból, az Űr dolgainak a házaiból láttunk. Tegyünk azért bizonyságot és áldjuk az Urat templomainkban, mert ha mi elhallgatunk, a kövek fognak kiáltani, vagy azok, ahol üres a templom, vagy azok, ahol még nincs templom! (Lukács Evang. 19:37—40.) Mindezek után eltűnődve a sok-sok templomon, megcsodálva a remek alkotásokat, ha csak képeiket nézegetjük is, az Űr Jézus Krisztus Szent Evangéliumát látjuk a kőben testet ölteni s a templomok köveiből önkéntelenül is visszhangra talál bennünk és megszólal az Ö Igéje: »Sohasem olvastátok-é az írásokban: Amely követ az építők megvetettek, az lett a szegletnek feje; az Űrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink előtt.« (Máté Evang. 21:42.) Az építők jól megvetették a templomok kövét. Mindmegannyi szegletnek feje, az Űrtól lett ez, mert O e szegleteknek a feje. Az Űrtól lett ez, az ö dicsőségére, mert nem Bábel-tornya ez, hanem a hitnek bizonyságtevő beszéde és örökre csodálatos a mi szemeink előtt! * Finn templomok. Az evangélikus Finnország egy-egy jellegzetes templomát is bemutatjuk. A finnek kétszeres testvériségben vannak velünk. Származásilag és nyelvében is rokon nép, vallásilag pedig evangélikus. Könyvünk zártakor kaptuk Finnországból ezeket a legjellegzetesebb finn templomokat bemutató képeket. Nem mulaszhatjuk el, hogy be ne mutassuk, mert úgy érezzük, hogy tanulmányunk hiányos és könyvünk szegényebb volna nélkülük. Finnországban, Turkuban a dóm (1229— 1300) jellegzetesen finn stílust mutat. A vízszintes tagoltságot kihangsúlyozó, eredetileg román bazilika-stílus. A templomtest, mely Turku. Székesegyház. 1229-ben épült, román stílust mutat köríves,, román ablakokkal. A tornya 1300-ban épült. A tornyon az ablakok kettősívelésüetk. A belső ív román köríves, míg a külső már csúcsíves, gótikus. A bejárat felett két ablakot látunk egymás mellett. A magyar ikerablak testvérmotívuma. Nevezetesek a dóm falfestményei és kápolnái. A reformációval evangélikus templommá vált. Jellegzetesen finn gótikus templom a Pernio-i templom is, mely 1400 táján épült. Itt is, mint a turkui dómnál, látjuk a kettős ikerablakot és háromszögű elrendezésben látunk még három körablakot is. Vakablakok élénkítik a falak egyhangú tömegét. A sötét, rendkívül időtálló bazaltkőfalakon a kövek közeiben a kötőanyag külső felülete fehérre van festve, vagy meszelve, ugyanígy a vakablakok belvilága is. Ez nyilván a sötét és emiatt zordon falak élénkítését és derűsebbé tételét szolgálja. Neoklasszikus a Helsinki-i nagytemplom. (1830—52). Homlokán Jézus és a 12 apostol' szobra van. (C. E. Engel terve.) A Tampere-i dómtemplom a finn nemzeti romantika stílusát mutatja (Lars Sovek 1902-7). Modern alkotás a Helsinki-i Kallion templom.