Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

A francia gótikát különösen jellemzi a vízszintes és az arra merőleges tagoltság, kihangsúlyozott vízszintes párkányzatokkal, vízszintes fülkesorozatokban elhelyezett szobrokkal s a kettős tornyok tetejének vízszintes lezárása. Spanyolországban nevezetesebbek Toledo, Valencia, Burgos, Barcelona és Sevilla székesegyházai. Angliában a Winchester-i székesegyház, a Well-i, a York-i és a Rochester-i székesegyházak, a Westminster apátsági templom Londonban, továbbá a Canterbury-i és Gloucester-i a nevezetesebbek még. Németországban a magdeburgi székesegyház (1234), a marburgi Erzsébet templom (1283), mely az első csúcsíves csarnoktemplom, a strassburgi Münster, mely 1015-től 1439-ig épült, kriptája és szentélye még román stílű. A főhajó építése közben tértek át a csúcsíves rendszerre- A strassburgi Jung St. Peter templom, mely román stílusban indult, gótban étpült (XI. sz.), középen a szentélyt elválasztó kórusa renaissance, a szentély ezüstveretü falburkolata pedig barokk. A reformáció ideje óta evangélikus templom. Gótikus a freiburgi monostor-templom is. A német gótika legkiválóbb alkotása a kölni dóm. 1248-ban kezdik építeni, a szentélyt 1322ben fejezik be. 1388-ban részben elkészülnek a hajók, 1447-ben félig készül el a déli tornya, majd az építés szünetel 1840-ig. 1881-ben fejezték be úgy, hogy felszentelése Vilmos császár jelenlétében történt meg. Az Ulm-i Münster, a reformáció ideje óta evangélikus templom. Késői gót (flamboyant) stílus. XV. sz. A német gótikus templomépítészetet a vertikális és csúcsba szökő jelleg jellemzi, szemben a francia gótikával. Olaszországban az olasz gótika megmarad a bazilikális és a román stílus jellegzetességeinél úgy, hogy a csúcsíves rendszer csak mintegy változata a római bazilikális stílusnak. Megtartja a falakat, vagyis a falazatot nem bontja fel, csak gótikus ablakokkal díszíti. Alapelve a régi római építési elv, a magasba fejlesztés, de nem csúcsíves, hanem merőleges formában és pedig a falakat merőlegesen emeli fel a magasba s azokon alkalmazza a gótikus elemeket, a gótikus ablakokat és az ablakrózsát. A francia gótika felbontani igyekszik a faltömegeket. Az olasz igyekszik megtartani. Ennek egyik oka az Olaszországban kedvelt freskófestészet. Ezzel szemben a francia gótikában az üvegfestészet a kedvelt. A francia a nagy ablakokat, az olasz a kis ablakokat alkalmazza, melynek oka részben az olaszországi nagy meleg. Az olasz gótikában nem annyira a függőleges, mint inkább a vízszintes tagoláson van a hangsúly. Olaszországban nem szerkezeti és nem rendszerbeli elem a gótika, csupán dekoratív forma. Az olasz gótikus templomok, noha tágasabbak, mint a A bécsi Szt. István templom szószéke.