Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

Apollinare in Classe. A bizánci stílus és a római bazilika stílus egy sajátságosan ravennai stílust eredményeznek. A bazilika stílus általánossá lett a keresztyén templomépítészetben* Az összes stíluskorszakokban mind a mai napig megleljük a nyomát és a hatását. Különösképen a következő két stíluskorszakban a román és a gótika stílusában látjuk ismétlődni beosztását, illetve alaprendszerét, de látni fogjuk a hazai evangélikus templomépítészetünkben is egészen késői hatását. 1 Magyarországon az István király által épített templomok az ókeresztyén bazilikák stílusában épülnek. Bátran nevezhetjük ezeket késői ókeresztyén bazilikáknak, mert nemcsak a kiindulási alapjuk és beosztásuk, de még a fedésük is ácsolt famennyezet volt. Az alap és kiindulási stílusuk az ókeresztyén bazilika, de már a román stílus formaelemeinek a megjelenésében és egészen sajátos magyarországi jel legzetességekkel. Bizánci stílus. Az ókeresztyén templomstílusnak van egy másik típusa is. Ez a típus keleten terjedt el. Jellegzetessége az, hogy centrális, azaz központi elrendezésű. Alaprajzai az egyenlőszáiiú görögkereszt. A kereszt középtere felett kupola van, mely vagy kör, vagy nyolcszög, vagy négyzet felett áll. A kupolapandant, a másodkupola, mely a kupola fölött alkalmazott félgömbalakú fedőkupola olasz eredetű, míg a többi stílus elemei bizánciak. Ez a centrális elrendezésű és görögkereszt alaprajzú ókeresztyén templomtípus a bizánci stílus. A bizánci templomstílus a nyugati és keleti stíluselemekből keletkezett. Amint láttuk, a nyugati stíluselemek benne római eredetűek, míg a keleti stílus elemei Szíriából erednek és Az athéni ókeresztyén katedrális. (Mothes.) visszanyúlnak az asszír-babiloniai stílusba. A legkevésbbé tartalmaznak azonban görög stíluselemeket. Nagy Konstantinus székhelyét és a birodalom központját 330-ban Rómából Bizáncba tette át. Róla kapta új nevét a római birodalom új fővárosa. Bizánc kelet és nyugat között, kelet és nyugat határán van, ezért választotta Nagy Konstantinus a birodalom székhelyéül. Bizáncban találkozott mind a három kultúra: a római, a görög és a keleti kultúra. Ebből keletkezett a keleties merevségű és főképpen monumentális, geometrikus és dekoratív bizánci művészet. Műveltsége és művészete Jusztiniánus császár uralkodása idejében bontakozott ki a maga teljességében.. A bizánci építészet, kiváltképen a templomépítészetben alkotott sajátosat. A bizánci stílus sajátosságát főképen a keleti hatás adja meg, A keleti stílus főképen A ravennai San Vitaié alaprajza és keresztmetszete. VI. sz. (Wasmuth.)