Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.
II. RÉSZ. A TEMPLOM ÉS A GYÜLEKEZET.
a fordítók ismerték-e Luther énekeit, vagy sem. Aiighanem ismerték, mert a Batthyány kódex, amint legújabban megállapították, valószínűleg evangélikus graduái. Luther énekeit a Wittenbergben járt tanulók hozták hazánkba, de segítségükre voltak a vándorkereskedők és könyvárusok is, kik mint közvetítők szerepeltek a németországi áramlatok és hazánk között. A német ajkú felvidéki és erdélyi szász városokban már korán énekelték Luther énekeit. A németek után csakhamar a magyarok is átvették azokat. Lutherrel való személyes érintkezés révén Gálszécsi István, Farkas András, Sylvester János, Dévai Biró Mátyás, Batizi András, Heltai Gáspár, Szegedi Kis István és Szkárosi Horváth András hatása alá kerültek a nagy reformátornak. Mutatja ezt Gálszécsi István első magyar énekeskönyve. (1536.) Csak egy ív maradt fenn, ezen Luther három éneke: Hallgasd meg bűnös ember; Mi hiszünk egy Istenben (két katekizmusi ének) és Jézus Krisztus a mi üdvösségünk. — Sylvester 1534ben járt Wittenbergben és Szilády szerint néhány Luther-éneket magyarra fordított. Egy ismeretes csak a »Christ ist erstanden« hatására írt »Krisztus feltámada« kezdetű húsvéti éneke. Batizi Dévai Biró Mátyással járt Wittenbergben 2 3 és így ő is ismerhette Luthert, kinek énekét is lefordította. (Jer mi kérjük Szentlelket — Nun bitten wir den heiligen Geist). De ismerhette Luther húsvéti énekét is, melynek alap ján megírta a »Krisztus feltámada, ki értünk meghalt vala« — kezdősorokkal bíró éneket. Szegedi Kis István énekköltészetére is hatott Luther (»Jövel Szentlélek Űristen«). Szegedi honosította meg Luther példájára a házi muzsikálást. 2 0 — Sztárai Mihály verses históriájából »Athanasius püspök életrajza« — Luther énekének az »Erős várunk«-nak visszhangja csendül felénk: „Voltanák után nagy sok álnoksággal Méreggel, fegyverrel és hatalmassággal Hogy Ót elvesztenék avagy számkivetnék, De ők nem használtak semmi ravaszsággal, Mert Isten tartotta őket ő oltalmával..." Mindenesetre ismerte Sztárai Luther énekét, ezért látják egyesek benne az ének fordítóját. Sztárait erős kapcsok fűzték Lutherhez, Páduában (itt tanult) már Luther írásait olvasta. 30 Itthon lelkes híve volt és mindvégig megmaradt hű evangélikusnak. Skaricza Máthé is nagy tisztelője volt Luthernek. Wittenberget második hazájának nevezte. Bod Péter 3 1 szerint Skaricza fordította le Luther énekei közül az »Erős várunk«-on kívül, »Jer mi kérjük Szentlelket«; »Hiszünk mind egy Istenben«; »Atya Isten tarts meg minket« és »Ami életünknek közepette« — kezdetű énekeket. Bar la Jenő csak az utolsót tartja Skaricza művének. Horváth Cyrill (i. m.) nem osztozik ebben Barlával, csak a »Jer mi kérjünk Szentlelket« című szerzeményt tulajdonítja — mint gyengébb verset — Gálszécsinek. Payr (i. m.) véleménye is Barlával ellenkező, így egyenlőre megmaradunk Bod Péter állítása mellett. Payr ezeken kivül fenntartással Skariczának tulajdonítja még Luther egy régi antifonából vett énekét »Ami életünknek közepette ...« kezdősorral. Skaricza ezt az éneket (Bornemisza é. k. 1582. CLIX. lap) nem az eredeti latinból, (Media vita ...) hanem Luther átdolgozásából fordította, a fordítás híven követi a németet. Stráner Vilmos fordította le ismét. Luther a magyar énekszerzőket régi és latin énekek lefordítására buzdította. Ezekből vet tek át énekszerzőink egyházi és világi dallamokat. Luther 36 éneke is, a mindig újabb és más fordításokkal, értékes szöveg- és dallamanyagot szolgáltatott az énekköltészet részére. Nyelvünkre lefordított Luther-énekek, először az elveszett 1560-i Huszár Gál-féle énekeskönyv alapján felépült váradi (1566.) és Szegedi-féle énekeskönyvekben (1562.) jelentkeztek nagyobb számban. A Szegedi énekeskönyv 1509-i kiadásában már 11 ének van Luthertől. Ez igen nagy szám. ha azt vesszük, hogy teológusaink nagy része nem igen tudott németül és az énekeket latin magyarázat közvetítésével tudták csak magyarba átültetni. A hagyomány szerint a Szegedi énekeskönyv 16. lapján szereplő »Ach Gott vom Himmel sich .. .« fordítása János Zsigmond műve. 3 2 Ennek azonban semmi történeti alapja nincs, mert János Zsigmond csak 1563-ban tért át az evangélikusokhoz, az ének fordítása pedig előbb készült. Amint látjuk, Luther énekei gyorsan elterjedtek a magyar evangélikusok körében. Bornemisza Péter evangélikus püspök Postillájában (1584.) azt ajánlja, hogy az »Erős vár«-t prédikáció után énekeljék. Bocskai István vitézeinek, a szabad hajdúknak is ez volt a csatadaluk. Általában Bornemisza feltételezi Luther énekeinek ismeretét és prédikációiban sokszor utal rájuk és ajánl éneklésre közülük, Prédikáció utánra: ->Atya Isten tarts meg minket«; prédikáció előtt: »Jer mi kérjünk Szentlelket*; nagy hétre: »Jézus Krisztus mi üdvösségünk«; mikor bűn háborgat: »Bünösök hozzád kiáltunk«; mikor ez vi'ág háborgat: »Oh Úristen tekints hozzánk« stb. 3 3 Lutheren kivül más német szerzőtől nem vettek át éneket e században. A nagy reformátor német kortársainak énekei mint fordítások, csak a XVII. szd. magyar énektermését gazdagítják.
