Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.
I. RÉSZ. A TEMPLOM.
A legdíszesebb része az oltár feletti diadalív és a szentély boltíve, illetve félkupolája. Aranyos mozaik alapon mozaik ábrázolások ékesítik. A padlót márvánnyal burkolják. Nemcsak háromhajós, hanem öthajós bazilikák is épülnek. Később az átrium kissebbedik, majd bekerül mint nartex, azaz a nartex helyére a templomba és az énekkar kórusa kerül feléje. Nyilván az átriummal együtt kerül be a a keresztelőkút is a templomba. 2 1 A főhajó később a szentély előtt kereszthajóval bővül s így az alaprajza keresztalakú lesz. Amint látjuk, az antik klasszikus templomstílusból átveszi az oszlopokat. A faldíszítésnél az antik díszítő elemek helyett a Biblia; jelképes elemeit (szőlő, galamb, bárány, hal stb.) alkalmazzák. A katakombákból átveszi a vértanúsírt a fölötte lévő mensával. illetve oltárral s a fölötte lévő arcosoliumot, mint diadalívet. A szegények asztala az atriumban a templom főbejárata előtt ugyancsak a katakombákból kerül át. Ugyanis a katakombák bejáratánál volt a refligérium a szegények asztalával, ahol az elhúnyt hozzátartozói szeretetvendégségben részesítették a gyülekezet szegényeit. Ennek a szokásnak a maradványa, illetve fejleménye a halotti tor. Ez a szokás a házi-bazilikáknál, a dominicumoknál is megvolt és házankénti kenyérmegszegéssel, a szentírásból Bazilika Grottaferataban. (Wasmuth.) ismert agapékkai, szeretetvendégségekkel veszi kezdetét. (Apóst. Cselek. 2 : 46.) Átveszi a katakombák cubiculumainak a jelképes díszítő elemeit is: szőlő, galamb, hal stb. A mozaik ábrázolások is kezdetben össze' függenek formailag a katakomba-festészettel. A bazilikában kialakulva látjuk a temp lomstílusok alapvető vonásait, kialakítva látjuk benne egyben az egyházi rendet is. Az átrium, az udvar, az, ahol a betérni szándékozók, a katechumen jelöltek és a poenitentiara, bűnbánatra kötelezettek megtanulták az udvarban a tanítóktól az udvari, azaz udvarias viselkedést s a belső és külső tisztaság követelményeit az Evangélium szerint s csak azutan bocsájtattak be a dominicumba, az Űrnak házába, hogy dominusok, azaz hogy Űrban való, az Űr szerint való úr-i emberek legyenek. Az Evangéliumból folyó keresztyén új életstílust itten kellett, hogy megtanulják. A nartexben, az előtérben a katechumenek, beljebb az oltár felől jobbra (a bejárat felől balra) a férfiak, az oltár felől balra pedig (azaz a bejárat felől jobbra) a nők foglalnak helyet. A chorusnak oltárfelől nézve a jobboldalán az Evangélium szószéke, a baloldalán pedig az epistola szószéke áll. A Kriszttus diadalíve alatt az oltár, a templom főhelyén, mint az Űrnak asztala áll. Ezt kihangsúlyozandó, az oltár felett baldachin van. Az oltár feletti baldachinból alakult ki később ugyancsak az oltár kihangsúlyozására az oltárok felépítménye. Az oltár és a szentély magasabb szintben van és lépcsők vezettek fel hozzá. Az Evangélium az Űr Jézus Krisztusnak az élete és tanítása, az oltártól jobbra, az epistola, mint az Űrról való bizonyságtevő tanítás, az oltártól balra hirdettetik. Az oltár az Űrvacsora helye, asztala az Űrban való közösségnek a szent helye. Az oltár mögött, a gyülekezettel szemben a püspök, illetve a parochiális ül, mint az Űrnak első szolgája a gyülekezetben s mint, aki utolsó helyen ül, jobbra és balra tőle az Űr szolgálatában a presbiterek. ('Márk Evang. 9 : 35.) ^ A diadalív és a szentély mozaik ábrázolásai christocentrikusak, azaz a középpontban monumentális ábrázolásban Krisztus van. Az első nyilvános nagy bazilikákat Nagy Konstantinus császár építtette mind Rómában, mind pedig a Szentföldön. A »Milanói Edictum« után két évre épült a San Giovanni in Laterano bazilika, mely öthajós bazilika, nem maradt fenn eredetijében, mert újraépítették. Magán bazilikából alakították át. Régi díszítései a laterani múzeumben vannak. Eredetileg
