Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.
I. RÉSZ. A TEMPLOM.
mok a feltámadás Urának és a feltámadás hitének a templomai, nem pedig menekülő helyek. Ilyen módon jutnak a keresztyén gyülekezetek földalatti templomokhoz a római birodalomban. A katakombákban a temetkezési folyosókat helyenként nagyobb teremmé szélesítették ki, rendszerint egy-egy keresztyén mártírnak a sírjánál. A mártír sírját az üvegcsében elhelyezett vér jelezte. Néhol hatalmas és arányos oszlopokkal képezték ki a teret és néhol gazdag díszítést, freskózást, később grafittokat is alkalmaztak. 1 0 Cubiculumnak nevezték az ilyen földalatti templomokat. A mártír sírja felé félköríves bemélyítést, boltívet vágtak. Ezt arcosoliumnak nevezték. A sírt felül fedőlappal, menzával látták el. Ez volt az oltár. Domborművű, faragott szarkofágok is voltak az arcosolium, a boltív alatt. Innen ered a keresztyén oltárok szarkofág formája. A templom alaprajzát is megtaláljuk. A férfiakat és nőket folyosó választotta el. A fülkében állott a papi, vagy püspöki szék, körülötte voltak az egyházi személyek, a presbiterek helyei. A falakat derűs, világos színekkel festették, jelképes díszítésekkel ékesítették: Krisztus monogramul, alfa és ómega, galamb, hal, pálmaág. Jelképes bibliai ábrázolásokat is alkalmaztak: Noé bárkája, Jónás, a jó pásztor, stb. 1 7 Ezek a földalatti templomok az örökélet örömeit tükrözik. Az őskeresztyének számára a halál, az új életet és az új élet teljes boldogságát jelentette a Krisztus Jézusban. A katakombák őskeresztyén cubiculum templomainak a stílusa a legderűsebb templomstílus és a legkeresztyénibb templomstílus, mert a feltámadás és az örökélet hite szülte és az örökélet öröme tükröződik benne. A katakomba valóban nem halottasház, hanem templom, a feltámadás örök húsvétjának és a Krisztusvárás örök adventjének a temploma. Stíluselemei mindig hatottak s a legalkalmasabbak az újabb templomstílusok gazdagítására. Ebből a stílusból értjük meg azt, hogy mit jelentett számukra az, hogy Jézus Krisztus meghalt és megváltott s hogy Jézus Krisztus feltámadott és él. Az a hit és az a tudat, hogy Jézus Krisztus} nem maradt a sírban, eredményezte azt a sok mártírt, akiket a katakombákban temettek el és ez a hit és ez a tudat eredményezte azt a győzedelmet, melyről azt mondja János evangélista szent levelében: »az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk«. (I. János 5:4.) Augusztus és Néró Rómája összeomlott és a »Roma sotterranea«, a földalatti Róma győzött. Katakomba cubiculum. (Wilpert.) Innen érthető az, hogy csak a római katakombák sírfolyosói 876 km-t tesznek ki. M. St. de Rossi geológus számításai szerint, mintegy ötmiliónyi, az Űrban elhúnyt halottal. 1 8 Nevezetesebb katakombák Rómában a S. Calisto, S. Domitilla, S. Pretestato, S. Priscilla, Nápolyban a San Gennaro, továbbá a syracusai, a cagliari és az alexandriai Kyrene- és Palmyrakatakombák, Magyarországon pedig a pécsi katakomba. A nyilvános ókeresztyén bazilikák kialakulása. A keresztyének üldözése Nagy Konstantinus császár Maxentius feletti diadala után és türelmi rendeletével, a milánói edictum kiadásával 313-ban szűnik meg. Nagy Konstantin elrendeli a keresztyén templomok kibővítését. A *házi bazilikák« dominicum templomainak és a katakombák cubiculum templomainak a kialakulása után kialakul az immáron Nagy Konstantin edictumára szabadon épülő és nyilvános ókeresztyén bazilika. A bazilika-stílus. Láttuk, hogy a római magánházból alakultak ki a házi-bazüikák, vagy dominicumok. A római házból alakultak ki a nyilvános közbazilikák is. Rómában tehát két bazilika ismeretes, a világi rendeltetésű köz- és a magánbazilika. Az egyik kisebb és magánrendeltetésű, a másik nagyobb közcélra szolgáló. A közcélra szolgáló bazilika egy nagy csarnok volt, gyűlések, törvénykezések és kereskedelmi célokra.
