Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.
I. RÉSZ. A TEMPLOM.
Római magánház átriuma. (Mothes.) A «házi bazilikák«, dominicumok kialakulása Az üldözések miatt a magánházakban kezd kifejlődni a közösségi és gyülekezeti élet. (Apóst. Cselek. 12:5, 12, 18:7—11, 20:7—8.) Ezek a magánházak, amint azt a szentírási helyekből tudjuk s amint azt a legutóbb feltüntetett szentírási hely (Apóst. Cselek. 20:7—8.) is tanúsítja, nagyobb felházas, azaz emeletes épületek voltak, ahol nagyobb számban is összegyülekezhettek. Az apostoli korban a görög és még inkább a római építészet, különösen Palesztinának a római birodalomhoz való tartozása óta, nagyon elterjedt keleten. Láttuk ezt Heródes templomának a leírásánál is, a korinthusi oszlopokkal képzett templom udvarának árkádjainál. A betelepedett római hivatalnokok s a római katonai parancsnokok és tisztek s a Rómában tömegesen élő zsidóság is onnan visszatérve, de a jobb módú jeruzsálemiek is és a rómaiak szolgálatában állott vámszedők magánházaikat az akkor már elterjedt római mintára építették. (Máté 8:8, Lukács 7:5—6, 19:2—5, Apóst. Cselek. 10.) Mindezen előzmények, körülmények és tényezők folytán a magánházak váltak Isten kegyelméből az őskeresztyének templomaivá. Ezek a nagyobb gyülekezetre alkalmas magánházak, a házi bazilikák, az apostoli kor őskeresztyénségének a templomai. Rómában a keresztyén vallás elterjedésével, már Diocletianus császársága előtt negyvennél több ilyen »házi-bazilika« volt, ezeknek a neve »dominicum«. Ezekből fejlődött ki a keresztyén templom. Beosztása szerint külön voltak az egyházi személyek, külön a férfiak és külön a nők. A több, mint negyven házi bazilikának a számából is fogalmat alkothatunk arról, hogy milyen gyorsan terjedt a pogány Rómában a keresztyénség. Rómában Pudens és Clemens senatoroknál Cecilia és Lucina házainál is tartottak Istentiszteleteket. A gazdagok házai formailag megegyeznek a bazilikákkal. 1 3) A római hatalom az uralma alá került népeket meghagyta önkormányzatukban és vallásukat is mindaddig, amíg állami érdekeibe nem ütközött, nem üldözte. Amint tudjuk az üldözés, miként Jeruzsálemben és más helyeken is, úgy Rómában is az ott megtelepedett s a római udvarnál nagy befolyással bíró, nagyszámú zsidóság féltékenykedése és intrikája miatt kezdődött el. A katakombák cubiculum templomainak kialakulása. A keresztyéneknek az üldözés miatt a házibazilikák, a dominicumok helyett más gyülekezési és istentiszteleti helyekről kellett gondoskodniok. A gyülekezésre különösebb védelmet nyújtott a római jog, mely szerint a sírokat és tartozékait s a temetkezési helyeket, szentnek és sérthetetlennek minősítette. A sírvédelmi jog nyújtott jogalapot az ősi egyháznak arra, hogy a sírjog keretében tulajdonjoggal is bírhasson. Ezt megkönnyítették a temetkezési kollégiumok : »Coilegia funeraticia«. Ezen a réven közbirtokossági jogot is élvezhettek a keresztyén gyülekezetek a temetkezési helyekre. így például a római Domitilla-katakomba bejáratáról fennmaradt egy ilyen védő felirat, melyen ez állt: LOCVS SACER SACRILEGE CAVE MALV (m). Ilyen védjogi feliratok több helyen is fennmaradtak, így a keresi és melosi katakomba sírok felirataiban is. 1 4 A Dioclecianthermák múzeumában pedig van egy 136-ból, Lanuviumból származó temetkezési kollégiumi felirat is, 15 mely azt igazolja, hogy az államilag elismert temetkezési kollégium az egyházi tulajdonjogot előzőleg, mint köztemetőét szerezte meg. Az őskeresztyén gyülekezetek, tehát a római temetői védjogot temetkezési egyletbe tömörülve megszerezték, sőt idővel saját maguk szervezkedtek ilyen kollégiumokba. A sírásóikat pedig, mint egvházi hivatalos személyeket öltöztették fel egyházias jelvényü ruhákba, amint azt a Domitilla-katakomba Diogenes nevü sírásójának sírfelirata és sírfreskója is tanúsítja. A katakombák tehát eredetileg temetkezési helyek voltak. A feltámadás hitét szolgálták. Olymódon igyekeztek temetkezni, ahogyan Jézust is sírba tették és a sírt kőlappal lefedték, várva a testnek feltámadását és várva azt, akinek van hatalma a sírok szájáról elhengeríteni a követ. A földalatti cubiculu-