Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.
I. RÉSZ. A TEMPLOM.
szolgált is a templomban s aki két munkájában írja le (Antt. ZV. 11, 3—6. és Bell. Jud. TV. 5, 1—7.) a heródesi templomot. 9 A tempiuin alaprajza mind a három templomnál, a Salamon építette templomnál, a Zorobábel által újraépített templomnál és a Heródes által újjáépített templomnál is, beosztásában ugyanaz, mert a szent sátor alaprajzát és beosztását tartották meg. Az ószövetségi templom stílusa Ezékiel könyvének 41. rész, 5. versében adott méretek alapján a templom kőfalainak vastagsága 6 sing volt. Az alaprajza téglalapalakú. Hosszúsága 60 sing (27 m), szélessége 20 sing (9 m), magassága 30 sing (13.50 m). Maga a szenthely 40 sing hosszú, 20 sing széles és 30 sing magas volt. A szentek szentjének mind a hossza, mind a szélessége, mind a magassága 20 sing volt, tehát kockaalakú, a fennmaradó 10 singnyi teret felső helyiségekkel töltötték ki. (I. Kir. 6:2.) Maga a szorosan vett templom %néreteiben nem nagyobb templomaink átlagos nagyságánál. Ennek az a magyarázata, hogy a szenthelyen csak szolgálattevő papok voltak jelen, míg a nép gyülekezőhelye a templom udvara volt. 1 0 A tetőzet kissé lejtősen lapos volt. A templom belső falait és mennyezetét cédrusfákból képezték ki és márványlapokkal fedték az esőzések ellen. Mind a mennyezetet, mind a belső falakat cédrusfaburkolattal látták el, ami nagyon alkalmas volt a díszítésre. A mennyezet és a belső falazat burkolatait három-három mezőre tagoltan a burkolatba vésett kerubokkal, pálma- és virágfüzérdíszítésekkel, tojásdadformájú gyöngysoros szegélyezéssel stilizálták. Padlózata ciprusfából volt. A falak és a mennyezet faburkolatát s a padlózatot is aranylemezekkel vonták be úgy, hogy a faburkolat vésett bas-relief díszítései még jobban érvényesültek és a templom egész belseje ragyogott az aranytól. A szenthely bejáratát gazdag és díszes kárpit fedte el. A Salamon által épített templom Krisztus előtt 1004-ben készült el, 416 évi fennállás után Krisztus előtt 588-ban a babiloni seregek dúlták fel és gyújtották fel, kincseit pedig Babilonba vitték. A Zorobábel által helyreállított templom oldalépítményeiben bővebb volt, mint a Salamon temploma. A Zorobábel által helyreállított templomot Antiochus Epiphanes seregei kirabolták és bálványimádással megfertőzték, majd Licinius Crassusnak a párthusok ellen vezetett csapatai dúlták fel és rabolták ki. A templom, amidőn Krisztus előtt 20-ban Heródes helyreállítja és újjáépíti, a márványtól és aranytól világhírűvé vált ragyogó pompájában. Heródes a templom teraszát és vele a külső udvart majdnem kétszeresére megnagyobbította és a templomhegy déli oldalán nagyszabású építményekkel bővítette ki. A hatalmas udvar színes kőlapokkal volt kirakva és kettős oszloprend vette körül. A keleti és északi oldalán korinthusi márványoszlopok tartották az oszlopcsarnok cédrusfából készült tetőzetét. A templomudvart több épület vette körül. Itt volt az Antonius-erőd a római őrséggel, a lithostroton nyilt csarnoka, ahol Jézusra kimondotta Pilátus a halálos ítéletet. Itt volt a háromhajós királyi csarnok 162 korinthusi oszloppal. Egy-egy oszlopnak 5 méter volt a kerülete. A királyi csarnokot Josephus Flavius a világ legcsodálatosabb alkotásának tartja. Itt volt a tanácsház, ahol a Synhedron, élén a főpappal, Jézus felett ítélkezett és itt volt a zsinagóga, ahol Jézus nem egyszer tanított és prédikált. (Lukács Evang. 21:37—38.) 1 1 Maga a templom márványburkolatával messze kimagaslott és tündököltt. Az Ige betelt felette. Jézus megmondotta, hogy mielőtt az a nemzedék elmúlna, mely neki kortársa volt és őt hallhatta, a templomból kő kövön nem marad. (Márk Evang, 13:1—2. és 30. Lukács 21:5—6.) Az ószövetségi templom stílusa és stíluselemei nem újak előttünk. A salamoni templom ornamentikája: a kerubok és pálmák a babilóniai és asszír élőképekre emlékeztetnek, míg építészeti sajátosságai Egyiptom templomépítészetére utalnak. 1 2 Az Ószövetségi templom történetéből és leírásából a keresztyén templomok stílusára nézve mindenekelőtt azt kell, hogy kiemeljük, hogy Isten maga adja ki az utasítást az Ö házának a formájára és stílusára nézve. (II. Móz. 25:9, II. Móz. 31:1—11, Ezékiel 40:4. stb.) Az Ószövetségi és az Újszövetségi templom A keresztyén templomstílus az ószövetségi templomból indul el. Már az alaprajza és beosztása is azonos vele. Alaprajza téglalap, ami az egy- vagy többhajós bazilikastílusnak és a legtöbb keresztyén templomnak is az alaprajza. A pitvar a keresztyén templom környékének a helye, a gyülekezőhely, mely a régebbi és leginkább vidéki templomainknál megvan és kívá-
