Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.
I. RÉSZ. A TEMPLOM.
A kehelytalp passiójelenetei emelésével. Mária fájdalmas személye barokkos ruhakeretezéssel van kiemelve. A harmadik jelenetben a sírbatételt látjuk. Jézus itt ugyanígy van ábrázolva, Nicodemus, János és Péter vannak jelen és az asszonyok a háttérben. Minden egyes képen láthatjuk az igei tartalmat és a biblikus igeszerű ábrázolást. Az SPQR., vagyis „senatus populusque romanus" három esetben való ismételt jelzése Jézusnak a pogányok kezébe adatását jelképezi, az ismételt kihangsúlyozása párhuzama annak, hogy Jézus háromszor jelentette ki, hogy ő a pogányok kezébe adatik. A töviskoronáztatás mögötti hatalmas várkapu ugyancsak a világ hatalmát jelképezi a töviskoronás királlyal szemben. Jézus golgotai útjánál a háttérben levő Jeruzsálemnek erős várszerű kiábrázolása szintén a világ hatalmát jelzi. Az erős kínzások és a brutalitás kiemelése, a keresztről levett test erős anatómiai ábrázolása a passiót, a szenvedést hangsúlyozzák ki. Mindezeknek szimbóluma a keserű pohár. Az alvó tanítványok, a keresztet tartó angyal és a részleteknek az Evangélium szerinti pontos részletezése az Eucharistia misztériumának a kiemelését célozzák. Mindezek az igei ábrázolások a Krisztus váltságának, kereszthalálának és vére hullásának a pohárban, illetve a kehelyben egybefoglalt és kifejezett tényét hirdetik és emelik ki. Tisztázandó volna még passiójelenetes és emailozott kelyhünknél a szerzőség kérdése. Az Iparművészeti Múzeum M. Lt. 3805. száma alatt, mint augsburgi ezüst kehely van e szóbanforgó kelyhünk katalogizálva. Ez nyilván onnan eredhet, hogy Bünker a »Magyar IparA kehelytalp passiójelenetei más nézetből müvészet«-ben közölt cikkében ezt a kelyhet augsburginak, vagy Augsburg hatása alatt készült bécsi munkának tartja. Bár ő maga is megemlíti, hogy Felső-Magyarországon sűrűn találunk hasonló ötvösműveket, különösen Szilassy János lőcsei ötvösmester XVIII. századbeli munkái között.. Ez a mester medaillonképein augsburgi minták után dolgozott. Tudnunk kell azonban, hogy az ötvösök mintakönyvei általános használatúak voltak egész Európában. így Magyarországon is ismerték Dürer, Schongauer, Peter Flöttner, Virgil Solis, H. S. Beham, Hans Baldung, Georg Pénz, Barthel Beham és Mathias Grünewald grafikai és ékítményes metszeteit, illusztrációit és általában rajzaikat, festményeiket, így különösen a metszetekkel készült illusztrált bibliákat. 1 7 Természetes, hogy magyar ötvöseink innen merítették a korban szokásos és általános mintáikat, sőt amint látjuk, különösen Emailos kehely az esztergomi kincstárban. , (Analógia)
