Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.
I. RÉSZ. A TEMPLOM.
térben egy római katona éles profilja látszik, mögötte lándzsák és alakok kontúrjával a ka1 5? tonák csapata. A jelenetben Jézus van az előtérben kiemelve, azután a poroszló az ostorral, mint Jézus kínzásának és szenvedésének jelzője. Majd a keresztet segítő cirenei Simon, mint aki felveszi a keresztet. Első tekintetre is megállapítható, hogy itt is mesterművel van dolgunk. A mesterjegy, a horgony, Rosenberg 3 szerint az első kötet 165. lapján, 740. folyószám alatt Johann Andreas Thelot műve. Thelot jellegzetessége a nagyon kiemelkedő, szoborszerű alakok. Thelot 1654ben született és 1734-ben halt meg. Ezt a munkát fiatalkori mestermüvének tekinthetjük. Tekintettel arra, hogy a fatemplom 1674-ben épült fel és a korabeli újabb darabok adományozásai akkor történtek, így ez a munkája 1674 és 1676 között készülhetett, mivel az 1676. évi leltárban már fel van véve. Thelot ezt a művét tehát 20—22 éves korában alkotta. Azt, hogy Thelot már korán kiváló mester volt, igazolják azok a művei, melyek 1670—1680 közé esnek Rosenberg szerint, melyek máris jelentősek, nemkülönben későbbi számos alkotása. Rosenberg 3-ban 77 darab Thelot alkotás van felsorolva, ezek között a miénk nem is szerepel. Munkái a legkiválóbb helyek tulajdonában vannak, ami Thelot kivételes tehetségét igazolja. Munkáit az említett erős szoborszerű domborművek és az ékköves díszítések jellemzik. Kisplasztikában is kiváló jellemző tehetség, sőt portréművész. Így I. Lipót császárról is készített domborművet. Az augsburgi XJlrich templomban van egy müve, mely az Úrvacsora jelenetét ábrázolja egy agendának bekötési tábláján ezüst lemezen. Az úrvacsorai és passió jelenetek kiváló ábrázolója. Jézus passiójelenetéből két ovális reliefje a kasseli múzeumban is fellelhető, melyekről Georg Wilke: „Die kirchliche Godschmiedekunst Augsburgs vom Beginn der Renaissance bis zum Ausgang des XVIII. Jahrhunderts." (München 1907) 37. lapoldalán is megemlékezik. l 2b. Thelot Augsburgban nyilvánvalóan I. B. mester egyik követője és úgy látszik, mintha I. B. mestert a domborművű alkotásokban a kisplasztika terén túlszárnyalni igyekeznék a még domborúbb müveiben. Nincs kizárva, hogy 1. B. mester tanítványa volt, amit eliptikus reliefjei igazolnak, mert ha a keresztelőtál reliefjeivel összehasonlítjuk, felfogás és ábrázolás dolgában a kompozícióban, tartalom megfogalmazásában s biblikus igei tartalomban és biblikus igeszerű ábrázolásban, az ige egyházrnűvészi formanyelvében nem marad mögötte elődjének, I. B. mesternek. Evangélikus Templomok 23 PassiojeleneteJc a Thélot-ciboriumon Ostyatartó. 3» Nyolcszögű vésett, magassága 9.2 cm, fedelének a szélessége 10 cm. Talpának a szélessége 9.6 cm. Középen vésett rajzban „Agnus Dei", az eucharesztia báránya, átütve lándzsán függő keresztes zászlóval. A bárány feje gloriolával övezett. Alatta címer, koronával. Rajta felírat, körben „Johann: I. Siehe das ist Gottes Lamb, welches der Weldt Sünde trágt A címerpajzsban három, levelekből font szalag van, az ostyatartó alsó lapján alul van Bécs hitelesítő jegye, H. C. mesterjeggyel. Carl Knies: „Die Punctienmg in österreich" munkájában, mely a bécsi ötvösök mesterjegyeit is tartalmazza, H. C. ismteretlen mester a 7850. folyószám alatt szerepel, mely szerint a XVI. századból való munka és 1570-es évek utáni, amint az a hitelesítő jegy alapján megállapítható. 1 4 A fenti nagyobb ostyatartón kívül van még három kisebb ostyatartó doboz. Kettő közülük vésett virág- és levélindás díszítéssel, egy pedig teljesen sima, szélén két körrel. Ostyanagyságúak. Beteg úrvacsoráztató célra szolgálnak. ÚRVACSORAI KELYHEK Gótikus kehely. A szentségkiszolgáltatás sorrendje szerint a kelyhek következnek. A soproni evangélikus egyház kincstárának legrégibb kelyhe egy nagyon nemes formájú késői gótikus kehely a XVI. 353
