Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.
I. RÉSZ. A TEMPLOM.
a sumir-babiloni mintától, nem rámpa vezet fel a terraszra, hanem széles lépcsőzet, ami festőiesebb hatást tesz a szemlélőre. Alátámasztja a görög templomstílus vízszintes tagoltságát. A sok lépcső fény- és árnyékjátékából adódó párhuzamos vonalaival többszörösen is aláhúzza és fokozza a vízszintes tagoltságot. Az egyiptomiaktól átveszik az oszlopcsarnokot. Templomaik alaprajza téglalapalakú nyolcféle alaprajztipusban, a kilencedik típusának az alaprajza pedig köralakú. Mindegyik típusnak a stílusában az oszlop iaz uralgó stílustényező. E típusok az oszloprend elrendezése és a belső tér beosztása szerint osztályozódnak. Az alaprajzok szerinti nyolc téglalapalakú típus közül hat főbb, illetve általánosabb típusát 'bemutatjuk. Az alaprajz szerint három részt lehet megkülönböztetni: a főhajót, az előhajót és a hátsó hajót. Ezenkívül pedig az oszlopcsarnokot. Az oszlopfők három típus szerint oszlanak meg: a dór, ión és a korinthusi oszloprendszerben. A dór, ión és korinthusi oszloprendszert az oszlopfők különböztetik meg leginkább. A dór oszlop a legegyszerűbb, ennél az oszlopfő sima, kerek, korongalakú. A ión oszlop formásabb, ennél az oszlopfőt a csigavonalú dísz jellemzi. A korinthusi oszlop a legdíszesebb. Az oszlopfő jellemzője az akanthus-levél. A görög templomstílus fordítottja az egyiptominak. Míg az egyiptomi templomstílust a monumentalitás és a belső térhatás titokzaGörög templomok alaprajzai. Zeus templom pillére. (Wasmuth.) tossága jellemzi, kívülről zárt falak és belül a hatalmas oszloprendek, addig a görög templomstílust a viszonylagosan kisebb méretek, a vízszintes tagoltság, a laposszögű elterpeszkedő timpanon s mintegy a földhöz simuló tetőzet és a kívül elhelyezett oszloprendek jellemzik a külső hatás nyíltságával. Itt is a vallást tükrözi vissza a templomstílus. Az egyiptomi vallással ellentétben, nem a síri és sírontúli világra utal a görög hitregetan, hanem a földi világra. A görög istenfogalmak a földön lakó istenségek emberi vonásai. Templomaik földi lakóházaik. Szobraik idealizált emberábrázolások. Világuk nem a Mennyország, hanem a legjellemzőbb szólás-mondás szerint »a földi gyönyörök kéjtanyája«. A görög templomstílus a földi szépségeket