Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

a sumir-babiloni mintától, nem rámpa vezet fel a terraszra, hanem széles lépcsőzet, ami festőie­sebb hatást tesz a szemlélőre. Alátámasztja a görög templomstílus vízszintes tagoltságát. A sok lépcső fény- és árnyékjátékából adódó pár­huzamos vonalaival többszörösen is aláhúzza és fokozza a vízszintes tagoltságot. Az egyiptomiak­tól átveszik az oszlopcsarnokot. Templomaik alaprajza téglalapalakú nyolc­féle alaprajztipusban, a kilencedik típusának az alaprajza pedig köralakú. Mindegyik típusnak a stílusában az oszlop iaz uralgó stílustényező. E típusok az oszloprend elrendezése és a belső tér beosztása szerint osztályozódnak. Az alap­rajzok szerinti nyolc téglalapalakú típus közül hat főbb, illetve általánosabb típusát 'bemu­tatjuk. Az alaprajz szerint három részt lehet meg­különböztetni: a főhajót, az előhajót és a hátsó hajót. Ezenkívül pedig az oszlopcsarnokot. Az oszlopfők három típus szerint oszlanak meg: a dór, ión és a korinthusi oszloprend­szerben. A dór, ión és korinthusi oszloprendszert az oszlopfők különböztetik meg leginkább. A dór oszlop a legegyszerűbb, ennél az oszlopfő sima, kerek, korongalakú. A ión oszlop formásabb, ennél az oszlop­főt a csigavonalú dísz jellemzi. A korinthusi oszlop a legdíszesebb. Az oszlopfő jellemzője az akanthus-levél. A görög templomstílus fordítottja az egyiptominak. Míg az egyiptomi templomstílust a monumentalitás és a belső térhatás titokza­Görög templomok alaprajzai. Zeus templom pillére. (Wasmuth.) tossága jellemzi, kívülről zárt falak és belül a hatalmas oszloprendek, addig a görög templom­stílust a viszonylagosan kisebb méretek, a víz­szintes tagoltság, a laposszögű elterpeszkedő timpanon s mintegy a földhöz simuló tetőzet és a kívül elhelyezett oszloprendek jellemzik a külső hatás nyíltságával. Itt is a vallást tükrözi vissza a templom­stílus. Az egyiptomi vallással ellentétben, nem a síri és sírontúli világra utal a görög hitregetan, hanem a földi világra. A görög istenfogalmak a földön lakó isten­ségek emberi vonásai. Templomaik földi lakó­házaik. Szobraik idealizált emberábrázolások. Világuk nem a Mennyország, hanem a legjellem­zőbb szólás-mondás szerint »a földi gyönyörök kéjtanyája«. A görög templomstílus a földi szépségeket

Next

/
Thumbnails
Contents