Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

nak az Evangéliuma alapján azt kell mondanunk, hogy nem a hely és nem a külső a lényeg, hanem 1. az Evangélium tiszta hirdetése, vagyis az Ige alapján és az Ige szerint szolgáltatott tiszta istentisztelet és a Szentségeknek az Ür Jézus Krisztus által rendelt, Ige szerinti kiszolgáltatása, 2. ebből folyó szükségszerű követelmény a Szent Ige, a tiszta Evangélium hirdetésére és hallgatására és a Szentségek kiszolgáltatására méltó hajlék Istermek a dicsőségére. Ez pedig azt teszi, hogy noha a lényeg és a fontos az Evangéliumnak és a Szentségeknek tiszta hirdetése és kiszolgáltatása, mégis annak helye lehet szép és minél szebb, annál inkább méltóbb Isten dicsőségének a szolgálatában. A templom stílusa tehát lehet művészi és kell is, hogy az legyen. A tempóm stílusa tekintetében éppen a fenti két alapkövetelményből folyólag csak egy megkötöttség áll fenn, az, hogy méltó legyen, tehát nem akármilyen, hanem komoly, de nem komor. Ne feledjük el, hogy a templom az Istenben boldog szent örömnek a helye és nem temetkezési csarnok, nem temetői ravatalozó. Az Űr Jézus Krisztus »imádságos könyvébek, a zsoltárokból kicsendül a templomban való öröm gyönyörűsége, amikor a 27. zsoltár 4. versében azt mondja az Ige: »Egyet kérek az Űrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Űr házában életemnek minden idejében: hogy nézhessem az Ürnak szépségét és gyönyörködhessem az ő templomában«. A templom az Urnák szépségét kell, hogy tükrözze. Az Ür mindenhatóságát a stílus monumentalitása, az Ür békességét a belső térhatás, az Űr szeretetét pedig a fénvhatás szimbolizálják az áhítatot keltő architektonikus stíluselemek összhangjában. így nézhetjük a templom áhítatában az Ürnak szépségét s az Űrban való elmerülés gyönyörködtet az ö templomában. Az Ige szerint az Űr szépségének nézése össze van kötve az ö templomában való gyönyörködéssel. A templomnak ezt a sajátosságát, a templomnak ezt a ható elemét a stílus hordozza. A stílus a templom arculata. Amiként az ember arca tükrözi az életkorát, akként a stílus is a templom korszakát, melyben épült. Ezért beszélünk templomstílusokról. A templom stílusa sokkal sajátságosabb, mint az általános építészeti stílusok. Annyiban sajátságosabb, amennyiben sajátságosabb építmény a templom minden más épületnél. Az építőművészet, azt mondhatjuk, hogy a templommal veszi kezdetét. A formai elemek ugyanis a templomnál mindig a templom sajátságából merülnek, mig a mindennapi épület, a ház mindig egyszerűbb és gyakorlatiasabb, köznapibb. A Szentírás visszavezet a legrégebbi templomokhoz Maga a Szentírás vezet vissza bennünket mind a templom, mind az építés ősiségéhez. Mózes I. könyve 10. és 11. fejezeteiben hiteles adattára az ásatások által feltárt építészeti ősiségek helyeinek és az ásatások eredményei bizonyságai a Szentírás önmagában hiteles adatainak. A keleti ókori népek építkezésénél a falak sátorszerűen befelé hajolnak s ha az ellenség rombadöntötte őket, befelé dőltek és a bentlévő berendezések és tárgyak így az idők viszontagságai ellen megóvattak. A romhalmazokat belepte hamarosan a por és a gaz, dombok keletkeztek. így óvta meg a gondviselő Isten az ö bizonyságait a Szentírás önmagában való hitelességére. Nem véletlen az sem, hogy különösképpen az úgynevezett felvilágosodás korára hagyta az isteni gondviselés ezek feltárását. A minden után lázasan kutató tudomány meglepődve az ásatások eredményein, éppen a felvilágosodással párosult hitetlenség korszakában, felismerni kényszerült a Szentírás önmagában való hitelességét. Layard Ninive helyén kutatott 1845-ben, Taylor és Loftus az Eufrates mentén 1854-ben kezdették meg kutatásaikat, majd Bottá és Flandin, azután megint Layard, továbbá Rawlinson és Oppert, későbben pedig Sarzec E. és Hormuzd Rassam végeztek ásatásaikkal nagyszabású feltáró munkát, mert mintegy harmincöt várost ástak ki.

1 A Hilprecht amerikai expedíció 1903-ban huszonegy romrétegről számol be jelentésében.

2 A toronytemplomok (Babilónia). Csodálatos dolog, hogy az ásatások első bámulatraméltó eredménye egy méreteiben hatalmas templom, az Eufrates völgyében a Mugeir melletti Ur városban. Ez a templom a talajból 7 méter magasra kiemelkedő, sík lapra épített négyszögű, kétlépcsőzetes építmény, mely 66 méter hosszú és 44 méter széles, falazata kívül tárnokkal tagozott. A második lépcsőn talált ékírásos felirat szerint Uruk kaldeai király építtette Krisztus előtt 2330-ban Sin (Hold) istenség tiszteletére.

3 A Mugeir melletti romok azonosak a bibliai Ur nevű kaldeai, illetve babilóniai várossal (L. Mózes 11 : 28).

4