Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

A keresztség szentsége tehát feltámadást, a haláltól való szabadulást, újjászületést és új életet adott. Benne kezdődik el az új élet s ezért vezet az út a baptistériumon keresztül a bazilikába. Parenzo templomában az átriumba építik a keresztelőkápolnát s a gyülekezet minden templombamenetelkor gondolhat a kefe ) Az oltárasztal. Az V—VI. században készült és Dél-Franciaországban talált márványmenzák peremreliefje a megkereszteltek menetét ábrázolja, jelképes alakok, bárányok és galambok mennek a Krisztus monogrammja felé, az oltár felé. A római S. Giovanni templom baptisztériuma. Épült Nagy Konstantin uralkodása idején. A reneszánsz korában megváltoztatták. Akkor készült a medence közepén láható kút is. resztség értelmére. A keresztség nyitja meg „a szent útat", melv az oltárhoz visz. A keresztelőmedence több középkori dómban is a bejárati oldalon a főút vonalában kap helyet (Halberstadt—Ágosta). Az oltárasztal, mely az első időben fából készült, valóságos négy- vagy egylábú asztal, ott áll, ahol a gyülekezet tere és az apszis találkozik. Nem főpontja az épületbelsőnek, nem utolsó célja a tekintetnek, mint a középkori