Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

80. Rudabánya 81. Dorog Kardoskút temploma, melyet Ravasz Ferenc és Frecska János tervezett, leginkább Sándy stílusára emlékeztet. Téglalapos alapon emelkedik, ebből az alapból kiugrik a homlokzati főtengelyben, egyenesen falazott, félkörívü ablakokkal tagolt tornya. Ugyanilyen, csak nagyméretű ablakok láthatók oldalfalain, az ablakokat támpillérek veszik közre. Pártázatos oromfallal készült a torony, ez igyekszik megadni az épület magyaros vonását. Belső terét teknőszerü mennyezet födi. (79 kép.) Szintén pártázatos toronyfaldísz jellemzi a rudabányai templomot, de csak szerényen, az oromfalak sarkain. Lux Kálmán alkotásán inkább a bejárat nyitott, árkádos, tornácos előcsarnoka magyaros jellegű. Az alap hossznégyszög alapú, tornya baloldalt, külön alapzaton áll. (80. kép.) Tartózkodó, kőből rakott díszítések emelik a külső kép hatásának kellemes összhangját, ezek az épület sarkain és ablakok, ajtók körül jelentkeznek. Erősen közeledik a nemzetközi, modern építőstílus követelményeihez dorogi és mohácsi templomunk, az előbbi 1936-ban épült föl, az utóbbi 1942-ben. Mindkettőnek külsején feltűnik a falak puritánul egyszerű, sima megalkotása, csupán a szerkezeti részekkel akar mindkettő esztétikai hatást tenni. Dorog templomának tervezője Puskás Károly, Mohácsénak Ihrig Dénes. Megegyeznek a tervek a téglalap-alapban és a homlokzattól balra állított toronyban. Mindkét építész törekedett magyaros sajátságok éreztetésére, de ezek a sajátságok is a fölépítésben mutatkoznak, nevezetesen a főbejárati rész tornácszerű, árkádos megformálásában. Dorogon (81. kép.) a toronytól jobbra, a kes82. Mohács