Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

Bejárata a templomtest előtt emelkedő torony alatt nyílik, két nagy, nyitott, félkörívű árkáddal. Egyébként egyszerű, oldalfalain félpillérekkel tagolt és kettős párkánnyal díszített kis épület, téglalapos alaprajza, külön oltártere van. Famennyezete három töréssel kialakított boltozat. Épült 1938-ban. (56. kép.) Nagyobb igény a az egri templom, melyet 1940-ben szenteltek föl. A falak kiképzése egyszerű, kevéssé tagolt, a7. összehatás harmonikus. Tornya az épülethez simul ugyan jobboldalt, de nincs ráépítve. Külön fedélszékkel ellátott előcsarnokát nagy, félköríves, részben nyitott, részben zárt árkádok tagolják. Fokozza a magyaros hangulatra törekvést a torony négy sarkát pártaszerüen befejező oromzat. Itt is hossznégyszög az alaprajz, egyhajós a templomtér. Mennyezete gyalult gerendasor, pálcásán hornyolt deszkázattal. (57. kép.) Kedves, barátságos alkotás a monori templom, 1939-ből, s ezt a benyomást elsősorban tornácosan, nyitott boltívekkel kiképzett, szinte külön kis épületnek ható előcsarnokának köszöni. Az előcsarnok külön fedélszéke alacsonyabb a templomtestnél. A külső falazás is vakolatlan, sajtolt téglákból készült. A falakon támpillérek sorakoznak, köztük nyílnak az ablakok, az előcsarnok fölött pedig egy kis kerek 57. Eger tészetünkben. Ez a tudatos törekvés a magyaros templomépítő-stílus kialakítására irányul. Többféle módon próbál magyaros hatást adni templomainak: megkülönböztethetjük azokat, melyeknek fölépítésében nyilatkoznak meg magyaros motívumok s azokat, melyeknek inkább díszítése óhajt magyarosan hatni. Sok templomon használ támpilléreket. Templomai legtöbbje terméskő lábazaton áll, téglából épült, tartószerkezete vasbeton. Előfordul nála azonban a rusztika-falazás is, olykor a vakolt fal. Templomai zömének alaprajza hossznégyszög, találunk néha központi elrendezést is. Különösen Budapest környékén épített Sándy sok templomot. Először azokból a műveiből ismertetünk néhányat, melyek felépítésükben igyekeznek magyaros jelleget mutatni. Ide sorolhatjuk azokat, melyeknek bejárati részét az eddigi hagyományoktól eltérően tornácszerűen alkotja meg. Ennek a típusnak legszerényebb képviselője a battonyai templom, mely voltaképpen átépítés.