Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

48. Budapest-Kelenföld járják át meg át a templomtest és a tornyok falait. Érdekes tanulmányoznunk a templomon, hogyan alakít át bizonyos sílusokat az új építőanyag, itt a vasbeton. Az anyagmegkövetelte egyszerűség milyen józanná alakítja a reneszszánsz gazdag formanyelvét! A templom oly világos szerkezetű és rendszeres, mint egy matematikai levezetés. Arányaiban, felépítésében a rákospalotai új templom legnagyobbszabású és legünnepélyesebb új templomaink között. Nem csak a klasszikus formák jutnak szóhoz modern templomművészetünkben, hanem a középkoriak is, megtisztulva minden sallangtól, stílusvegyítéstől és merevségtől. Schulek János, budapest-kelenföldi templomunk tervezője, például elsőséget ad a román stílusnak, mert az sokféle művészi megoldást kínál. Templomában, melyet 1928-ban adtak át a híveknek, erőteljesen érezteti a román jelleget, így a kapu oszlopbéléses megalkotásában és az ajtók, ablakok lezárásának félkörívében. De az eredeti román stílus masszivitásából semmi sincs ebben a könnyedfelépítésű, kis templomban, a templomtér sem különül hajókra s a dongaboltozat, a román templomok jellemzője, csupán a karzati és a szentélyrészre szorítkozik. Homlokzata hármastagolású, a főbejárat falrésze a középső, ez a harangtoronyban folytatódik. Ehhez csatlakoznak két oldalt ahatszögalapú oldaltornyok. Előcsarnokába tipikus román kapu vezet, befelé haladó négy oszloppal. (48. kép.) A templom alaprajza hossznégyszög. Egyik oldalán, igen eredeti módon, a tanácsteremmel közlekedik; ezt nagy ünnepeken össze is nyitják a templomtérrel. Külön fedélszékkel ellátott, bolthajtással fedett szentélye van. Belső terét vasbeton-ívek tagolják ritmikusan, ezekhez kapcsolódik fönn a fából készült mennyezet. Érdekes és modern templomépítészetünkben azóta általánosan alkalmazott a szószék alacsony elhelyezése, hogy a lelkész ne álljon nagyon magasan hívei fölött, hanem szálljon le közéjük és szónoklat helyett inkább beszélgessen velük. Hangsúlyozni kell még, hogy a templom belső díszítésében magyaros motívumok tűnnek föl. Templomépítőink egy részénél tudatos törekvést látunk arra, hogy az Isten házát magyaros hangulattal lássák el. Schulek stílusának szerényebb, de kétségtelenül harmonikus alkalmazása mutatkozik Barlahida templomán, melyet 1935-ben épített Stumpfel József. Kellemes ritmusban félpillérek adják az épület függőleges tagolását és igen magas, keskeny, félköríves ablakok. Ugyanezek az ablakformák jelentkeznek a tornyon és egymás fölött elhelyezkedve, karcsúvá teszik annak alakját, magasabb hatást adnak az egész épü-