Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

23. Cegléd Neoromán, neogótika, neobarokk stílus. A középkor többféle szerkezeti megoldását összehangoló templomstílusoknál sokkal egysé­gesebb hatást tesznek a tiszta gótika forma­nyelvén megszólaló alkotások. Kétségtelen azon­ban, hogy ez a stílus minden izében katolikus felfogásban gyökerezik s ebből következik, hogy nem egy vonása ellentétben áll a protestáns gon­dolkodással. Mégis szeretik alkalmazni építésze­ink, mint a vallásos léleknek igen kifejező archi­tektonikus megszólaltatását. Mikor evangélikus templomépítőink a gótika követelményei szerint akarnak alkotni, mindég kell engedményeket tenniök a megszokott egyszerűség rovására. Neogótikus templomaink a legékesebb evangé­likus templomok közé tartoznak. Evangélikus építészeink között Pecz Samu és Gerey Ernő közelítik meg legjobban a gótika építészeti mondanivalóját, legsikerültebb neo­gótikus templomainkat nekik köszönhetjük. Budapesti evangélikus építészetünk a fasori templomban ad példát a neogótikára. A temp­lom keletkezése szorosan az evangélikus fiú­gimnáziuméhoz kapcsolódik. Pecz Samut, a szá­zadforduló neves műépítészét bízták meg az 2Jf. Nagybánya Isten házának megtervezésével. Az épület föl­szentelése 1905-ben történt meg. Érdekessége az alkotásnak, hogy Pecz föl­jegyzései és közlései szerint a főhajó megterve­zése a híres párisi gótikus kápolnának, a Sainte Chapelle-nek méretei és beosztása szerint ké­szült. Főhajója az előcsarnoktól a szentélyig két egységre oszlik, ezután következik a szen­tély, nyolcszögletű karzárásával. Egyik oldala összeépült a gimnáziuméval, másik — szabadon álló — részén oldalhajó emelkedik, így a temp­lom kéthajós. Ez bizonyára helyszűke miatt tör­tént és egyetlen hátránya az épületnek. Mint Pecz maga is mondotta, templomának megalkotásakor a francia gótika egyik remek­műve lebegett a szeme előtt. Bár a főhajó be­osztásán kívül semmi nem utal a Sainte Cha­pellere fasori templomunkban, az egész épület mégis a francia gótika ihletését mutatja. Stílusa korai gót, vagyis erősen érezteti még az épület anyagszerűségét, szemben a későbbi, anyag­föllazításra törekvő gótikával. A támpillérek hozzátapadnak a falakhoz, nem íveken át tart­ják a boltozatot. Nincs kereszthajó és az ajtók, ablakok csúcsívei sem tartoznak a merész késő­gót csúcsívek közé. Kitűnően megfelel a francia gótika szellemének az erősen hangsúlyozott füg­gélyes elrendezés, az épület hossza, szélessége

Next

/
Thumbnails
Contents