Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

tessége a kaszettás mennyezet. Kiskőrösön ugyancsak át kellett építeni a templomot. Lehoczki János 1914-ben kivitelezte jelenlegi alakját. Ennek az épületnek díszítőelemei és belső terének megalkotása inkább a gótikára utalnak, t. i. az ablakok, kapuk ívei csúcsívek, a belső tér boltozása keresztboltozat, három szakaszban. Ezeket a boltíveket azonban nem külső támpillérek tartják, hanem a falba beépített oszlopok s így a külső kép nélkülözi a gótikának éppen egyik legfontosabb szerkezeti elemét, a támpillérek alkalmazását. A toronysisak viszont barokkos formákat tüntet föl. (12. és 13. kép.) Díszítőelemek tekintetében szintén a gótikára emlékeztet Venglárcsok István 1910-ben épült újcscinálosi temploma, az ajtók, ablakok lezárásának íve csúcsos. Támpillérek helyett azonban szerényebb félpillérek simulnak a falhoz. Egyébként az alaprajz, a tornyok elhelyezése, a félköríves ornamentika az előbb tárgyalt templomok stíluskövetelményeinek felel meg. Szabadkán szintén a gótika formanyelvén szólnak a templom arányai, támpillérei, egyes ablakainak csúcsívei, de a kapubejárat tipikusan román stílusban készült s a homlokzat két kis oldaltornyának ablaksora is. Benn a mennyezet lapos, vagyis egyik középkori stílust sem viszi a 12. Celldömölk 13. Kiskőrös