Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

Jf. Gyoma 3. Zombor hangot mutat, a vízszintest erősen meghúzott párkányzat jelzi, mely a középső homlokzatrész fölött enyhe hullámvonalba megy át. Jellegzetes a homlokzat ablakokkal való tagolása: az ablakok tágasak s az ajtó két oldalán négyszögű, az emeleten pedig a klasszicizáló épületeken megszokott, félkörívű nagy formák láthatók. A templom tervezője Leithner Endre volt. Későbbi ráépítés a torony, alakja el is tér az alapépület stílusától s inkább felelne meg neogótikus templomon. Minden tekintetben egységes hatást tesz Óbecse kis temploma, 1896-ból. Itt is megfigyelhető a homlokzat sík megoldása, hasonlóan az oldalfalakéhoz. A tervező, Urbán Konrád, hangsúlyozza a vízszintes kiterjedést, az egész épületen végighaladó, rovátkolt faldíszítésekkel. A függőleges kiterjedést szerény félpillérek jelzik a homlokzaton, s nagy, félköríves ablakok az oldalnézeteken. Tipikus klasszicizáló kiképzést nyert a homlokzat oromzata, kiugró párkányzatával s az oromfal sarkain álló, antikizáló vázadíszekkel. (2. kép.) Zombor templomának figyelmet keltő a bejárati része, pilléreken nyugvó, háromszögletű, klasszikus oromfallal. Ez a rész erősen kiemelkedik a homlokzat síkjából. (3. kép.) Homlokzaton és oldalfalakon a bejáratéhoz hasonló stílusban félpillérek adják a függőleges tagolást. A templomot 1901-ben Bernhardt János emelte. Tornya modern stílusú, későbbi ráépítés. Gyoma, Péterhegy és Csanádalberti templomai megegyeznek abban, hogy a homlokzati részen még erőteljesebben kiemelik a középső tagot s ez a rész egyben a toronynak is alapépítménye. Jellegzetes a gyomai templom típusa; (4. kép) homlokzatán és oldalfalain kellemes ritmusban haladnak végig a tartózkodó félpillérek s a félpillérek fejezete fölött többszörös párkánvzat fut köröskörül. A templomtest oromfalának két végén a szintén jellemző klasszicizáló vázadíszt találjuk. Félköríves, tágas ablakok, a templom stílusával összhangban álló félpilléres torony egészítik ki a képet. Kovács János harmonikus alkotását 1862-ben szentelték föl. Péterhegy templomának képe nagyjából hasonló, — Placotta Dániel építette 1894-ben — csak a félpillérek helyett egészen a tetőzetig érő lapos lizénákat figyelhetünk meg. (5. kép.) Csanádalbertin a félpilléres megoldás ismétlődik, alaprajzilag egyébként is testvére a most ismertetett két másik templomnak. Kissé elüt az épület tornyának nyugtalan, már a neobarokk szellemétől sugallt sisakja. Ez is típust jelent azonban: több vidéki, klasszicizáló felfogásban tervezett templomunkra kerül ilyen 13* 195