Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

SOMOGYDÖRÖGSZ El ÍZMENY kDLQZSVAk JOLSVA. 75. MARTA. azt a Jolsva községi templomon is észreveszszük. (74. ábra.) Utóbbinál szembeötlőbb, hogy az attikaemelet nem szerepel átmenetként, hanem mint külön lizénás háromszögoromzatos kiképzés. A XVIII. és XIX. század fordulójának levegője érezhető a Harta községi templomról, ha tekintetbe vesszük síkszerüvé merevedett architektúráját és gúlás végződését toronysisakjának. Teljes gúlaszerü sisakkal bír a tömbös, nehézkes tornyú, romantikus Gádoros község tornya (66. ábra.) a XIX. század nyolcvanas éveiből. A torony és templomtest között nincs mindig stílusbeli összhang. Gyakran előfordul az, hogy a templomtér egymaga megépült, hoszszabb-rövidebb ideig szolgálta gyülekezetét egyszerű, csaknem sivár külsővel s a torony előtte gazdag tagozással, élénk körvonalú sisakkal díszelgett. (Szirák 76. ábra.) (Györköny 77. ábra.) Más példa azt mutatja, hogy a templom egyszerűségéhez van hangolva a torony is. Kemenesmihályfán (78. ábra), Nagysimonyiban (79. ábra) vagy Nagyalásonyban (80. ábra) a nagy nyeregtetővel fedett, egyszerű, puritán templomtest előtt áll az ugyancsak a legegyszerűbb formai eszközökkel megalkotott torony. Vannak templomok, melyek a toronnyal együtt létesültek és akkor a torony architektúrája átömlik a templomtestre is, vagy pedig a torony utólagos építésekor a templomtestet is alapos megújításnak vetették alá. Ez alkalommal következett be a templomtest és torony megjelenésének egységesítése. (Nagybánhegyes 81. ábra. Kistormás 82. ábra, Kővágóörs 83 ábra.) A torony alakításai nemcsak azért fontosak, mert a templomnak kívülről, sokszor igen messziről látható szerves része, hanem azért is, mert a főbejárat architektonikus hangsúlyozásai. Tudjuk azt, hogy az első időben, mikor a torony építéséhez már megadatott az engedély, az előzőleg megépített templomhoz kívülről tornyot létesítettek, úgyhogy a torony egyik oldala feküdt reá a templomra a három másik oldala szabadon látszott. (Mezőberény II. 85. ábra). Ekkor a főbejárat szerény kiképzésű keretezést és esetleg felette szemöldökpárkányt kapott. Az idő haladása folyamán, amint a templom együtt épült tornyával, a főhomlokzat illetve templomtest mintegy magába szívta azt. (Miskolc 86. ábra.) Utóbbinak kiállása a főhorolokzati falból mindinkább csökkent, ezáltal a főhomlokzati sík a toronynak főbejárati síkjához mindjobban közeledett. A főbejárat architektonikus kiemelése nem pusztán a torony volt •—• mint közvetlen a türelmi rendeletet követő időkben — hanem a főhomlokzat

1 felületén önálló motívummá növekedett. A klasszicisztikus időben a főbejárat körüli architektúra vízszintes irányban, tehát szélességében túlhaladta a torony szélességét egy a torony szélességénél jóval nagyobb kiszökelékké, rizalittá izmosodott. A főbejárati architektóra a templom főpárkányáig növekedett. (Petrőc 87. ábra.) Hangsúlyozása egyrészt a klasszicizmusban tértfoglaló