Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

műves körács látható a későgótika halhólyagus jellegzetes alakításában. A toldaléképítkezéssel egyidejűleg a hajót nyugat felé megnyújtották, úgy, hogy az ott álló eredetileg három oldalával szabadon érvényesülő tornyot közrevették. A torony, melyen át a templom főbejárata vezet, négyzetes törzsön emelkedik. Legfelső emeletsorán oldalanként mérmüvekkei tagolt kétosztású csúcsíves ablakok láthatók, melyek felett oromzatokat létesítettek. A torony nyolcoldalú gúlasisakja az oromzatok közéből emelkedik ki négy fiatornyocskától közrevéve, melyek nemcsak díszítésül szolgáltak, hanem Dobsina városának hajdani vásártartási jogát jelképeztékA templom falait freskók díszítették- Erre enged következtetni Sztehló Kornél feljegyzése, ki a „Kétszáznegyven esztendő az Egyház szolgálatában" című művében megemlíti, hogy az 1855. évi tűzvész előtt a templom tele volt faragott szentekkel és szentképekkel, de a restaurálás alkalmával ezeket kidobálták, amikor az iskolás gyermekek tevékeny részt vettek a szentek lefejezésének és megcsonkításának munkájában- Ki tudja, hogy a hozzánemértés milyen értékeket semmisített meg. Sztehló sorai a képrombolás vádja elleni védekezésünket csökkentenék, ha nem tennők hozzá azt, hogy a pusztítás a korszellemnek tulajdonítható, mely restaurálás címén katolikus templomokban sem kímélte a régi szobrokat és freskókat, csak azért, mert azok a XIX. század művészi ideáljához képest túl primitíveknek látszottak, sőt naivsáejikkal az együgyűség hatását keltették, mely áhítat helyett mosolyra fakasztotta a híveket. Tehát nem a vallási türelmetlenség, hanem a kor megértetlen felfogásának estek áldozatul a dobsinai képek, sajnos, mert a templom éppen ebben a szerencsétlen időszakban szorult erősebb restaurálásra. A régi hagyomány azt tartja, hogy dobsinai templomunkat a husziták építették volna. Ez azonban teljesen tarthatatlan, mert a templom felépítésének rendszeréből és építészeti részletformáiból a szászországi középkori építőiskolákkal hozható kapcsolatba, mely még világosabban kitűnnék, ha a Dobsinán dolgozott kőfaragók jegyeit az ajtó-, ablakkereteken egyszer valaki feltárnáA gömöri terület legnagyobb és építészettörténeti szempontból legjelentékenyebb, középkori freskói miatt különösen nagyraértékelt műemléke a csetneki evangélikus templom. A csetneki evang. templom múltjáról keveset tudunk, annyit, hogy építését a XIV- században kezdték meg, de valószínűleg a viszonyok romlása következtében megszakították és Gecelfalva. A templom szentélye csak 1460-ban folytatták tovább- A templomépítés körülményeit történeti adatok szűkszavúsága helyett a templomon mutatkozó építészeti formák alapján kell kihámozni. Ezek tanúsága szerint a templom eredetileg a XIV. száziadban háromhajós bazilikális rendszerben épült, melyből csak a hosszház két boltszakasza maradt meg, a templom mai méretéhez képest rövidségével tűnve ki. Amikor 1460-ban a templomépítést folytatták, a háromhajós hosszház terét hármas szentély megoldással kívánták megbővíteni, illetőleg befejezni. Ebből a tervből csak a főszentély, valamint ezt teljes hoszszúságában kísérő déli mellékszentély kiépítését valósították meg, mindkettőt keleti végén a nyolcszög három oldalával záródó, kívül támGecelfalva (Gömör vm.). A templom alaprajza 11* 163