Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

dák a boltfelületeken. A templomépítés befejezéseként a szentélyben igen díszes, tornyos Szentségházat emeltek, mely karcsú, fiálékkal teletűzdelt lendületes vonalú kúszólevelekkel telerakott és keresztvirágokkal koronázott oromzatokból, csaknem a boltozat vállmagasságáig ér, merészen kiemelkedő áttört testű süvegével. Az erdélyi szász területeken a későgótika időszakában már nemcsak városi templomok építésénél alkalmazták a csarnokelrendezést, hanem a tehetősebb községekben is. A legjelentékenyebb falusi templom, mely ebben a rendszerben épült a muzsnai. Építése a XV. század végén fejeződött be, s mint egy adat bizonyítja, a nagyszebeni András mester műve volt. A templom hosszháza tágas, nagyméretű, mind szélességben és magasságban és hosszban egyaránt. Karcsú, különféleképpen tagolt pillérek, osztják el a teret háromhajós csarnokká, melyhez kelet felől diadalívvel kapcsolódik az aránylag hosszú, félnyolcszöggel záródó szentély. A szentély északi oldalán a hajóval alkotott szögletben helyezkedik el a sekrestye, mely emeletes elrendezésű, helyiségeit csigalépcső köti össze. A hosszház háromhajós csarnokában mind északról és délről hálóboltozattal fedett gondosan kiépített, védekezésre is alkalmas előcsarnokokon át kapuk vezetnek be. A templomterek gazdag csillagidomokat kirajzoló ölelkező motívumokból összetett gazdag bordázatú hálóboltozatokkal vannak fedve. A terek világításukat karcsú két és háromosztású csúcsíves mérmüves ablakokon át nyerik, melyeik kőrácsában ismételten jelentkezik változatos formákat kirajzolva a későgótikára jellemző halhóiyagmotívum. A szentély magas, jól világított terében különösen nagy gazdagsággal érvényesül a hálóboltozat térhatása. A szentélyből a sekrestyébe figyelemreméltó későgótikus u. n. pálcaműves keretű gyámköves ajtón lehet bejutni. A kapu keret külső kerettagozatai szaniárhátívben haladva a szemöldök felett sajátságosan kifaragott keresztvirág alá futnak össze. A keresztvirágot úgy alakította ki a mestere, mintha ketté hasították volna, a kettéváló részei jobbra-balra ernyedten lehajlanak sajátságos lendületességet adva az egyébként megszokott formájú ajtókeretnek, melyet a szokásnak megfelelően a széleken egy-egy oldalfiatornyocska szegélyez. A sekrestyeajtó felett feltűnő gyám és majd felette egy bizonyos magasságban következő baldachin egykor szoborakotásnak adott helyet. Másik nevezetessége a muzsnai szentélynek a Brassó. A Fekete templom belseje