Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

kapujánál és a különálló Szent Jakab-kápolna kapujánál az ívmezőben háromkarélyos beosz­tás mutatkozik az Isten Bárány a-f aragványnak adva helyet. A jáki kapuk timpanonjain a karé­lyos belső keret és az ívmezők félköríve között adódó felületet levélindás díszítés tölti ki, melyben két szembehelyezett, farkát kunkorító sárkány tűnik fel. Ez a jellegzetes sárkánymo­tívum másutt is előfordul, ahol a jáki műhely hatása érvényesül, például a Jákhoz közeli Csempeszkopácson, ahol az egyhajós kis temp­lom déli kapuján látható a jáki minta szerint készült Isten Bárányát ábrázoló faragvány. Ha most a jáki tanulságot szem előtt tartva vizsgál­juk meg a homoróddaróci kapuív-mezejét, ak­kor rá lehet mutatnunk annak szoros jáki kap­csolataira, mert azon is megtaláljuk a három­karélyos szegély és a timpanon fölköríve kö­zött adódó mezőben az egymással szembefor­duló sárkányok motívumát, még a jáki mintá­hoz képest is dúsabb levéldíszítés keretében. A jáki példákból visszakövetkeztetve, nem lehetet­len, hogy a homoróddaróci ívmező eltávolított háromkarélyos részén az Isten Báránya-farag­vány mutatkozott, mely talán a török pusztítá­sának esett áldozatul és minthogy megrongált állapotában fenntartani nem akarták, egysze­rűen kifaragták karélyos keretéből. A jáki pél­dákkal való kapcsolat abból a szempontból is tanulságos, hogy Homoróddarócon az árpád­kori dunántúli műhely közvetlen hatását tud­juk kimutatni, bizonyítékul arra, hogy Erdély szászoklakta területének középkori építészete nem a Birodalomból nyerte a tápot, hanem szervesen beleilleszkedett a magyar árpádkori építészet egyetemes fejlődésébe. Legújabban a templom belsejében bibliai jeleneteket ábrázoló freskókat fedeztek fel, me­lyeket a reformáció idején bemeszeltek. Saj­nos, a festmények fenntartására eddig nem tör­tént intézkedés. A templomot körülvevő várfa­lat és ennek sarkaiból ötszögletes és négyszög­letes alakban kiugró tornyokat a XV- század végén építették, ugyanakkor alakították át fa­erkélyes sátortetővel vártoronnyá a templom tornyát és húztak védőfolyosós fedélszéket a szentély és hajó padlására. Mint a homoróddaróci, a hozzá közeleső kacai templom is eredetileg háromhajós, tor­nyos bazilika volt. Vastag falon emelkedő tor­nyát a főhajó tengelyében a templomtestbe vonták bele, a szebenkörnyéki típus mintájára. A templom románkori alakjából csak a főhajó falait tartó vaskos, négyzetes pilléreken nyugvó árkádsora, az oldalhajók külső falai és az egykori kerek főapszis előtt alkalmazott szen­télynégyszög állanak fenn. A régi torony és a tornyot közrevevő oldalhajószakaszok már nin­csenek meg, mert amikor 1894-ben a régi to­Homoróddaróc. A templom nyugati tornya Homoróddaróc. A templom egyik föhajóablaka

Next

/
Thumbnails
Contents