Kiss Jenő: Visszapillantás a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Karának húsz éves történetére (1923–1943). Pécs 1943. (A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1942–43. tanévi irataiból)

kötelezettség jótékonyan ellensúlyozta az egyetemi szabadságnak főként az alsó évfolyamokban mutatkozható, nem mindig kívánatos következményét. A gondosan megállapított tanulmányi rend betartása, nevezetesen az előírt kollokviumok letétele nélkül magasabb évfolyamba való jutás nem lehetséges. A második év végén tartott alapvizsga és a negyedik év végén tartott szigorlat voltak a kötelező számadási alkalmak hallgatóink számára. A szigorlat sikeres letevése nélkül gyakorlati lelkészi szolgálatra senki sem bocsáttatott. A fakultáson húsz év alatt, az egyes évfolyamokra beiratkozott hallgatók számát összegezve összesen 3593 hallgató volt beírva. Ha e holt szám mögött meghúzódó élő arcokat tekintjük, mivel egy-egy hallgató rendes körülmények között nyolcszor iratkozott be egyetemi tanulmányainak idején, fakultásunknak a húsz év alatt összesen 605 hallgatója volt. A függelékben közölt statisztikai táblázatokból kitűnik, hogy alapvizsgát 439 hallgató tett le sikeresen, közülük kitüntetéssel 72, egyhangúlag 187, szótöbbséggel 180. Főként az alsó két évfolyamon a lelkészi pályára való alkalmasság tekintetében eszközölt szigorúbb mérték folytán többen már az alapvizsga előtt, ill. annak meg nem állása után távoztak a fakultásról. Bár reméljük, hogy a fakultáson töltött .idő lelki életük számára nem volt terméketlen. A 4. év végén leteendő három részből álló szigorlatot — az első években szakvizsgát — összesen 395-en állották meg és pedig kitüntetéssel 64-en, egyhangúlag 122-en, szótöbbséggel 209-en. A vizsgálatokon az evangélikus egyházegyetem részéről egyegy püspök vett részt felváltva s nyert betekintést a karon folyó munkába, a vizsgázó hallgatók szellemi és lelki 'képességébe. Ez a fakultásnak az egyházhoz való helyes viszonya és eleven kapcsolata szempontjából bizonyult fontos berendezésnek, amint erről a püspöki jelentések alapján a kerületi gyűlések jegyzőkönyvei és az egyetemes felügyelői jelentések is bizonyságot tesznek. Mivel a Kormányzó Ür Ő főméltósága által jóváhagyott vizsgálati szabályok értelmében az alapvizsga két, a szigorlat három részletben teendő le és az egyes részek között legalább két heti köz van, és mivel e vizsgák félévenként tartattak, nem szólva a közbeeső javító vizsgákról, a vizsgálatokon való résztvevés püspökeink számára csak ismételt utazásokkal vált lehetségessé. A mult eseményeit regisztráló krónikus a jegyzőkönyvek alapján itt is rámutat arra, hogy a hittudományi kar mennyire