Grünvalszky Károly: Az evangélikus vallástanítás célja tárgyi szempontból. Budapest [1943.]
1. Nein kell a hívő megismerésre törekvő vallástan ítást attól félteni, hogy a megismerés érdekéten meghódol a felvilágosodott racionalizmus előtt és a mult század különböző: idealista (Schleiermacher, Strausz, Baur, Vatke, Wellhausen), újkantiánus (Ritschl, Harnack) és vallástörténeti (Gunkel, Bousset, Troeltsch) irányzatainak példájára lépésről-lépésre hátrálva, végül is, lia nem is teljesen, de megadja magát az észszerűségnek, u mert a hívő megismerés kezdettől fogva ez ellen foglal állást. Itt válunk el mi is, miként Sólyom Jenő elvált, az 1911-iki tantervben körülhatárolt evangélikus vallástanítástól, főleg pedig ennek-a gyakorlatban megvalósult, tisztára humanisztikus: a hitet az értelemre, az emberre alapító formájától. Azonban másképpen és úgy érzem, még teljesebben búcsút veszünk tőle, miként ezt Sólyom Jenő tette, ö ugyanis úgy szakított vele, hogy megtagadott a vallástanítástól minden célt, mert úgy látta, hogy a mult hitoktatását az terelte hamis vágányra, hogy célja volt. De, hogy mennyire rossz helyen keresi a bajt, az mutatja meg leginkább, hogy ő a céltalan vallástanító végeredményben székfoglalójában ugyanabba a hibába esik, (mint a múlt céltudatos vallástanárjai, mert ilyent mond: »a keresztyén nevelést nem a oél határozza meg, hanem w Ha valahol, akkor itt láthatjuk meg, hogy a vallástanítás ugyanazért küzd, amiért általában! a theológia, és a vallástanárnak ezért, amint Fendt mondja (Katechetik. 11. 1.), valóban Doctor ecclesiaenek kell lennie, auch wenn er den Titel nicht hat, so hat er doch das Amt; darum studiert er die theologische Wissenschaft, nicht bloss an der Universität, sondern immer. Nicht aus Gelehrtenstolz oder sonst einem Triebe; sondern im Ernste um der grossen Aufgabe willen, die durch die Kirche Gott ihm' zugeworfen hat. — A felvilágosodott racionalizmus ellen való 'küzdelem ugyanis nemcsak a vallástanítás kérdése, hanem az egész theológiáé. Voltaképpen az egész modern, tudományos theológia ebből teremtődött meg. Rendkívül világosan és tanulságosan mutatja ezt be Karner Károly: A háború előtti, és a jelenlegi teologiai munka főirányai c. tanulmányában. (Lelkipásztor. XVII. évf. 1—.6 sz.) I 2 17
