Kapi Béla: Egyetemes magyar protestáns egyháztörténet az evangélikus népiskolák V. és VI. osztálya számára. Győr 1942.

MÁSODIK RÉSZ - Magyar Protestáns Egyháztörténet - II. Küzdelem a protestáns vallásszabadságért

61 nyugati és északi vármegyében (Vastól Szepesig) csak 2—2 kijelölt, ú. n. artikuláris helyen szabad templomot, iskolát, paplakot építeni. Ezekben a vármegyékben a kijelölt helyeken kívül csak a véghelyek és a szabad királyi városok használhatták szabadon templomaikat és csak ezek vehették igénybe lelkipásztoraik szolgálatát. Thököly Imre szabadságharca a protestáns egyházaknak nem hozott eredményt. A vallássszabadság az uralkodó párt játékszerévé vált. Thököly Imre elkeseredett lélekkel tiltakozott a soproni határozatok ellen. Azután feleségével, Munkács várának hős védelmezőjével, ki a nagy Rákóczi Ferenc édesanyja volt, vérző szívvel elhagyta azt az országot, mely évszázadokon át vérrel védelmezte saját szabadságát és azt mégis önmaga oly sokszor megtagadta. Nikodémiában száműzetésben élte le élete hátralevő részét. Hálás nemzete hazahozatta holttestét s a késmárki evangélikus templomban helyezték nyugalomra. A nagy szabadsághős tehát most idegen uralom alá került magyar földön pihen. TIZENNEGYEDIK HÉT. 13. III. Károly és Mária Terézia kora. III. Károlyt (1711—1740) Spanyolországban vakbuzgó katolikusnak nevelték. Uralkodása feladatául tűzte ki a protestánsok teljes megsemmisítését. Folytatódott a templomok elvétele. Fegyverrel és korbácscsal támadtak a lelkipásztorokra. Sok helyen erőszakkal vették el a templomkulcsot az öreg prédikátorok kezéből s deresre hurcolták a gyülekezet presbitereit. A titokban tartott istentiszteleteket kifürkészték s kegyetlenül szétverték. A protestánsok írásba foglalták panaszaikat. A király félredobta azokat. 10 év alatt 50 vaskos kötetet töltöttek meg a protestáns gyülekezetek panaszai. A király pedig kimondotta, hogy a protestánsoknak nincsen joguk az országgyűlés védelmére. Tíz év múlva azután kiadta a Károly-féle rendeletet (1731). Ezen rendelet szerint a protestánsok szabad vallásgyakorlattal csak a kijelölt (artikuláris) helyeken bírtak. A lelkész gyü-