Kapi Béla: Egyetemes magyar protestáns egyháztörténet az evangélikus népiskolák V. és VI. osztálya számára. Győr 1942.

MÁSODIK RÉSZ - Magyar Protestáns Egyháztörténet - I. A reformáció elterjedése hazánkban

54 A papság nem törődött a nép lelki szükségleteivel. De legfőképpen elősegítette a reformációt a lelkeknek az evangélium után való vágyakozása. A reformáció elterjedését a reformátorok hűséges munkája és a pártfogók támogatása magyarázza. A magyar reformátorok Luther tanítványai voltak. A reformáció terjesztésére felhasználták a szószéket, az írótollat, az iskolát, a nyomdát. Az egyházjavítás ügye meliett a nemzet: újjáépítésén is munkálkodtak. A mohácsi vész után bűnbánatra és megtérésre ösztönözték a magyarságot. Prófétái voltak az egész nemzetnek. Az üldöztetésben és szenvedésben is bátran tettek vallást. Erre szükség is volt, mert ez időben országunkban senki sem terjeszthette a reformációt börtön és üldöztetés nélkül. Idézzük mégegyszer emlékezetünkbe Dévai Biró Mátyást, a magyar Luthert; Sztárai Mihályt, a kiváló énekköltőt; a sokat üldözött, énekszerző Szegedi Kiss Istvánt; az Újszövetséget lefordító Szilveszter Jánost; Isten igéjét írótollal hirdető Ozorai Imrét és Heltai Gáspárt; az énekeskönyvet kiadó Huszár Gált; Bornemisza Pétert, az élőszóval és nyomtatott betűvel prédikáló szuperintendenst; a nyomdát felállító Méliusz Juhász Pétert; az iskolákat szervező Honterusz Jánost és Stockei Lénárdot. Mindannyian értékes munkát végeztek és megérdemlik, hogy nevük a történelem lapjain feljegyeztessék. Az egyházjavítást nagyban elősegítették a reformáció magyar pártfogói. Több város vezetősége örömmel üdvözölte falai közt a reformációt. A hatalmas birtokkal és sok jobbágysággal rendelkező főurak javarésze az egyházjavítás híve lett. Falvaikban a reformátorok szabadon hirdethették az evangéliumot. Birtokaik népe teljes egészében a reformációhoz csatlakozott. A főurak és városok pártfogása alatt terjedő reformáció a XVI. század közepén már az ország nagyrészét meghódította. A magyarság és az ország többi lakossága nagy többségben evangélikus lett. A Dunántúl minden részébe elhatott az egyházjavítás. A nyugati részen, — ideértve Pápa vidékét is, — és Tolna-Baranya megyében csak szétszórtan maradt néhány katolikus plébánia. A Felvidék majdnem teljesen a reformációhoz