Kapi Béla: Egyetemes magyar protestáns egyháztörténet az evangélikus népiskolák V. és VI. osztálya számára. Győr 1942.

ELSŐ RÉSZ - Egyetemes Egyháztörténet - I. Az egyház megalapítása és küzdelme Nagy Konstantinig

4 Az egyház történelme az egyház alapításával, küzdelmeivel, harcaival, munkájával és a vele kapcsolatos eseményekkel foglalkozik. Szemeink elé állítja, hogy különböző korszakokban milyen volt az egyház helyzete és hogy miképpen harcolt fenntartásáért és megerősödéséért. Ez az egyház külső történelme. De van az egyháznak belső történelme is. Mert az egyháztörténet nemcsak azt mondja el, hogy mi történt az egyházzal, hanem azt is, hogy mi történt az egyházban és az egyház által. Az egyháztörténet feltárja, hogy az egyház mennyiben és miképpen igyekezett „szentek gyülekezetévé" lenni és hogy milyen lelkiismeretesen munkálkodott azon, hogy az evangéliom tiszta tanítása és a szentségek kiszolgáltatása által igazán a Szentlélek műhelyévé legyen s a híveket Jézus Krisztussal egyesítse. Ez az egyház belső történelme, mely arról beszél, hogy az egyház miképpen vezeti a bűnös embert Krisztushoz és hogyan alakítja át életét Krisztusban való életté. Az egyháztörténetben Isten szól az egyházhoz és az emberekhez. Megkérdezi az egyháztól: igyekezett-e Krisztus élő teste lenni? Megkérdezi az emberektől: igyekeztek-e Krisztus élő testének tagjai lenni? I. Az egyház megalapítása és küzdelme Nagy Konstantinig. MÁSODIK HÉT. 1. Jézus. A keresztyén vallás alapítója Jézus Krisztus. Vannak más vallások és más vallásalapítók is. Ezektől a keresztyén vallást fontos különbség választja el. Míg a többi vallásalapító ember volt csupán, addig Jézus Isten fia volt. Míg a többi vallásalapító csupán bölcs tanításokkal gazdagította híveit, addig Jézus a keresztfán meg is halt az emberek bűneiért s számukra bűnbocsánatot és örök életet szerzett. Míg a többi vallásalapító